Blogbejegyzés
Médiajog
2012. november 15. 10:19

Biztos, hogy törölni akar, biztos?

Felmentette a bíróság Carlos Millert, a Photojournalism is not a Crime blog szerzőjét annak vádja alól, hogy bűnt követett el, amikor az Occupy Miami sátortáborának felszámolására kivonuló rendőri egységről készített az utcán videofelvételt. Miller szerint alkotmányos alapjog filmezni.

Az Occupy Wall Street mozgalom egy floridai csoportja, a 2011 októberében létrejött Occupy Miami belvárosi sátras megmozdulását megelégelő rendvédelmi szerv tevékenységét számos újságíró figyelemmel kísérte, mégis csak Millert vitték be egy éjszakára. Amikor másnap elengedték, visszaadták kameráját, de arról több felvétel is hiányzott, többek között az őrizetbe vételét rögzítő képsorok.

A törölt adatok egy részét Millernek sikerült visszaállítania, azt is, amelyen az ellene intézkedő rendőr fellép. Az amerikai sajtófotósok szövetségének ügyvédje, Mickey H. Osterreicher azt a tájékoztatást kapta, hogy Millert azzal vádolják, hogy ellenszegült a letartóztatásnak. Önmagában ez a vád is furcsán hangzik, hiszen a letartóztatás oka hiányzik, ám a helyreállított felvételen látni és hallani az intézkedő rendőr és Miller párbeszédét, amelyben az őrnagynak válaszolva világosan kijelenti az újságíró, hogy nem tesz semmit és nem ellenkezik.

Millert jól ismeri a rendőrség, ugyanis a riporter folyamatosan tájékoztatja blogján a nyilvánosságot a rendőrség újságírókkal szemben elkövetett túlkapásairól. A per során bizonyítékként mutattak be egy e-mailt, amelyből kiderül, hogy a rendőrség figyelte Miller Facebook-oldalát, és figyelmeztetést küldött körbe, hogy az újságíró részt fog venni az Occupy Miami oszlatásán. Megerősíti Miller kiemelését a tömegből egy újságíró is, aki nem messze Millertől állt, amikor azt letartóztatták, és tartva a hasonló intézkedéstől, megkérdezte az egyik rendőrt, hogy szabad-e ott tartózkodnia, ahol áll, letartóztatható-e érte. Azt a választ kapta, szabad, nem követ el letartóztatással járó vétséget.

Sem a letartóztatással, sem a per során tanúsított magatartásával nem javított a megítélésén a miami rendőrség, azonban ami igazán rossz fényt vet rá, az a felvételek letörlése. Osterreicher szerint a rendőrség hatásköri túllépése az alkotmány Első, Második, Negyedik és a Tizennegyedik Kiegészítését, ezeken felül az 1980-as magánszféra védelmének törvényét is megsérti.

A rendőrség nemcsak rosszul kezelte a helyzetet, hanem rosszul is kommunikálta, azonban a felvételek eltávolításával az alkotmányos rend védelmezőjéből annak megsértőjévé vált, ezért Miller pert indít a Miami-Dade Rendőrség ellen. Miller szerint sok hasonló eset van, azonban a rendőrségi túlkapások áldozatai általában örülnek, hogy végre megszabadulnak a zsaruktól, nem indítanak pert jogaik védelmére. Mint fogalmazott, ha egy hétköznapi állampolgár bűntettet követ el, amikor egy feltételezett bűncselekményről készült felvételt, azaz bizonyítékot semmisít meg, a rendőrség tagjai is felelősségre vonhatók kell legyenek, ha kamerákat foglalnak le és felvételeket törölnek le.

Bostonban márciusban ítélt meg 4 év huzavona után a bíróság 170 ezer (!) dollár kártérítést egy férfinak, amiért a rendőrség letörölte mobiltelefonjáról azt a felvételt, amelyet az az utcán készített valaki letartóztatásáról; egy illinoisi bíróság szintén az év elején hozott olyan döntést, amelyben a vádlottat felmentette: a rendőrség intézkedéséről sem nyilvánvaló, sem rejtett módon felvételt készíteni nem törvénytelen. Ha a negyedik alkotmány-kiegészítés alapján Miller is pert nyer, talán nemcsak a felvételeket nem törlik le eztán, de az egyéb túlkapások száma is csökken Floridában.

Link másolva!

Kapcsolódó anyagaink