Jana Winter megtagadta a tanúvallomás tételt arra hivatkozva, hogy Colorado állam pajzstörvénye (Colorado Press Shield Law) értelmében nem kötelezhető forrása személyazonosságának felfedésére, mert tudósítása közérdeket szolgált. A törvény 3. szakasza kimondja, hogy hírek, információk csak akkor képezhetik az eljárás tárgyát, ha közvetlenül relevánsak és lényegesek az ügy eldöntése szempontjából, más ésszerű módon nem szerezhetőek meg és az arra irányuló nyomós érdek magasabb rendű, mint az Amerikai Egyesült Államok Első Alkotmánykiegészítésében foglalt véleménynyilvánítás szabadságának védelme. A colorado-i szabályok értelmében, ha a bíróság nem fogadja el Winter érvelését, és ő továbbra sem hajlandó kiadni bizalmas információit, akár hat havi szabadságvesztésre is számíthatna.

A legfrissebb hírek szerint azonban tevékenységének székhelyére tekintettel a New York államban hatályos rendelkezéseket fogják alkalmazni az újságírónővel szemben, ennek köszönhetően pedig kedvezőbb elbírálásban részesülhet. A bizalmas információforrás esetében ugyanis abszolút védelmet garantál a New York-i szabályozás (New York Civil Rights Law § 79-h), azaz semmilyen körülmények között nem kötelezhető forrása felfedésére. A tárgyalások november 12-én kezdődtek meg, a New York-i Fellebbviteli Bíróságon. Itt fog eldőlni, hogy kihallgatható-e tanúként Jana Winter, amennyiben igen, úgy Colorado-ban kell vallomást tennie.

Holmes ügyvédei azt állítják, hogy nem létezik olyan szabály, amely megtiltaná, hogy a New York államban tevékenykedő újságírókat ne lehessen más állam bíróságán folyó tárgyalásra tanúként beidézni. A Fox News információi szerint tizennégy rendőr és nyomozó tagadta eskü alatt, hogy Jana Winternek lett volna az informátora. A védők fontosnak tartják, hogy kiderüljön, hogy van-e olyan köztük, aki nem mondott igazat, hiszen az ő tanúvallomása már nem lesz hiteles.

Az ügy nagy felháborodást váltott ki szakmai körökben és kiállt Jana mellett Judith Miller, újságíró is, akit hasonló okból 2005. április 19-én [In re Grand Jury Suppoena: Judith Miller, 397 F. 3d 964, D.C. Cir. (2005)] 4 hónap börtönbüntetésre ítéltek. Miller nem volt túl bizakodó a döntés kimenetelével kapcsolatban, elképzelhetőnek tartja, hogy kollégáját szabadságvesztésre ítélik, bár hangsúlyozta, hogy a szóban forgó információk már nyilvánosságra kerültek, és egyébként is a hatóságok tudomására jutottak volna, tehát nem áll fenn az a feltétel, hogy a szükséges információ megszerzéséhez nem áll a bíróság rendelkezésére más eszköz, mint az újságíró kényszerítése a forrás azonosítására.

Az Egyesült Államokban negyven állam (és District of Columbia) rendelkezik ún. „pajzstörvénnyel”, de szövetségi szintű szabályozást még nem sikerült megalkotni. Az újságíró információ forrását védő törvények államonként eltérőek, egyesek csak a polgári jogi ügyekben, míg mások büntető eljárás során is garantálják a védelmet. Néhány törvény csak a bizalmas forrásból eredő információknak biztosít védelmet, egyéb információk titokban tartását nem engedi. Az egyik legerősebb szabályozást New York államban alkották meg 1970-ben. Nelson Rockefeller kormányzó szerint azért volt erre szükség, mert New York állam a hírgyűjtés és terjesztés legfőbb központja, és itt az újságíróknak egyértelmű védelmet kell biztosítani az Első Alkotmánykiegészítésben foglalt joguk gyakorlásához.

Szakmai körök régóta szorgalmaznak egy olyan szövetségi törvényt, amely világosan meghatározza, hogy milyen jogaik vannak az újságíróknak, és feloldja az egyes államokban érvényes törvények közötti ellentmondásokat. 2006-ban elbukott egy törvényjavaslat, aminek átdolgozott változatát 2007-ben – demokrata és republikánus képviselők közösen – újra benyújtották. A pajzstörvény 2007-es tervezete szerint újságírásnak számít „a közösség érdeklődésére számot tartó helyi, nemzeti vagy nemzetközi eseményeket vagy ügyeket illető újdonságok vagy információk megszerzése, feldolgozása, összegyűjtése, lefényképezése, hangfelvétel készítése, megírása, megszerkesztése, beszámolók készítése és ezek publikálása”. Ez a definíció tehát megengedné, hogy egy blogger is újságírónak nevezze magát. Ha elfogadták volna, akkor a szövetségi pajzstörvény nemzetbiztonságot fenyegető azonnali veszély, életveszély, bizonyos esetben kereskedelmi titkok és személyiségi jogok megsértése esetén is a bíróság döntésére bízná, hogy az újságírónak kell-e vallomást tennie és felfedni forrását.

Azon túl, hogy az újságíró szakma véleménye szerint a jelenlegi eljárás az amerikai újságírónő karrierjében méltánytalan kárt okozhat, próbára teszi a véleménynyilvánítás szabadságát, hiszen a források titokban tartása annak integráns részét képezi. Ha nem érvényesülne a forrásvédelem, a média számos, közérdekű információtól esne el, és ez hátrányosan érinthetné a közönség tájékozódáshoz való jogát, sőt dermesztő hatással lehet az oknyomozó újságírásra.

Jana Winter titoktartási jogáról várhatóan decemberben dönt a New York-i Fellebbviteli Bíróság, a tömeggyilkosság ügyében pedig előreláthatólag 2014 februárjában hoznak ítéletet Colorado-ban.