A Sonntags Zeitung c. napilap hozta nyilvánosságra még 2008-ban, hogy a hadsereg korábbi vezetője, Roland Nef ellen eljárás folyt a volt barátnőjével szemben elkövetett zaklatás miatt. A korábbi szövetségi tanácsosnak, Samuel Schmidnek tudomása volt az ügyről, de nem tartotta fontosnak, hogy Nef kinevezése előtt a hatóságokat tájékoztassa róla, ezzel kockáztatta a biztonságot. Végül aztán ő sürgette az ügy tisztázását, és a hadsereg vezetője elnézést kért korábbi kedvesétől – „elégtételként” megállapodtak egy nyilvánosságra nem hozott összegben. Az újság által kirobbantott botrány Nef hivatalába került, sőt fél évvel később a tanácsos is vette a kalapját.

A napilap újságíróját a közelmúltban folytatott tanúkihallgatás során arra figyelmeztették, hogy amennyiben nem nevezi meg forrását, letartóztatják. Wild azt vallotta, hogy a Roland Nef által elkövetett bűncselekményre vonatkozó információkat nem a vádlott rendőrtől, Fredi Hafnertől kapta, azok már a vele való találkozás előtt kiszivárogtak. A Sonntags Zeitung szerkesztője azt nyilatkozta, hogy nem volt jogos indok arra, hogy beosztottját esetlegesen letartóztassák. Véleménye szerint a sajtószabadság Svájcban nagy jelentőséggel bír, és nem tűri, hogy bármiféle nyomás alá helyezzék az újságírókat és forrásaikat.

Még a sajtótanács is az újságíró mellé állt. A testület elnöke azt nyilatkozta, hogy egy újságíró börtönbe zárása törvényellenes. Dominique von Burg szerint ez egy szörnyű lépés lett volna a rossz irányba, amit a bíróság aligha tudott volna megindokolni. A forrásvédelem svájci pajzsán csak egy kis rés van, amin áthatolhat a hatóság. A svájci büntető törvénykönyv 28a paragrafusa szerint a hivatásszerűen, sajtótermékek és médiaszolgáltatások szerkesztett tartalmában megjelenő információk nyilvánosságra hozatalával foglalkozó személyeket megilleti a forrásvédelem. Ez alól az életveszély elhárítása, a gyilkosság és a legalább három év szabadságvesztés büntetéssel járó bűncselekmények felderítése esetén tehet kivételt a bíróság, ha az információ más módon nem juthat a tudomására.

Az említett rendelkezés szinte szó szerint megegyezik a magyar forrásvédelmi szabályozással, amely 2010-ben általános titoktartási jogot teremtett az újságírók számára. Az Smtv. 6. §-a szerint a médiatartalom-szolgáltató, valamint a vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy jogosult a számára a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy kilétét a bírósági és hatósági eljárások során titokban tartani. Ez alól kivételt az eljárási törvényekben meghatározott, indokolt esetben tehet a bíróság. Így a büntető eljárásról szóló törvény 82. § (6) bekezdése szerint – hasonlóan a svájci szabályozási megoldáshoz – akkor kötelezheti a médiatartalom-szolgáltatót, valamint a vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyt a számára a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy kilétének felfedésére, ha három évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény felderítése érdekében az információt átadó személy kilétének ismerete nélkülözhetetlen, és az ettől várható bizonyíték mással nem pótolható.

Wild esetében egy hivatali titoktartási kötelezettség megsértéséről van szó, amely oda vezetett, hogy a fent említett bűncselekményre fény derülhetett. Az eset körülményei tehát nem feleltek meg a forrás felfedésére kötelezés törvényi feltételeinek. A svájci sajtótanács elnöke meg is jegyezte, hogy a forrásvédelem intézménye pontosan az ilyen ügyeket szolgálja.

Bővebb információ: http://www.tagesanzeiger.ch/zuerich/stadt/Zuercher-Journalist-entkommt-der-Beugehaft/story/23834335
http://www.investigativ.ch/aktuell/detail/keine-beugehaft-fuer-standfesten-journalisten.html