Az egyik ilyen hír, hogy stratégiai együttműködésben állapodott meg pénteken a Magyar Rádió (MR) vezérigazgatója az ungvári központú Állami Rádió és Televízió küldöttségével. Az együttműködés többek között csereprogramok szervezésére, valamint a műsorok cseréjére is kiterjed, de az ukrajnai küldöttség – Vitalij Mescserjakov vezérigazgató, Kulin Zoltán vezérigazgató-helyettes és Kovács Géza a nemzetiségi műsorok igazgatója –, valamint Jónás István, a MR Zrt. vezérigazgatója között született megállapodásnak a képzés is fontos részét jelenti.

A képzés szükségességét valamennyi határon túli médiapiaci szereplő az elmúlt évek során számos fórumon hangsúlyozta. Kárpátalján például, legutóbb igen pozitív visszhangot váltott ki, amikor az MR Zrt. által felkért nyelvtanárok tartottak továbbképzést a médiamunkásoknak. Folytatódik az ösztöndíjas napok programja is, amelynek keretében az ungvári rádiósok Budapesten, az anyaországiak pedig Ungváron szerezhetnek közvetlen tapasztalatot egymás munkájáról. A közös munka részét képezik a nemzetközi fesztiválok is. Jónás István hangsúlyozta, hogy szakítani kell azzal a gyakorlattal, hogy a külhoni magyarság csak a róla és neki szóló tematikus műsorokban jelenik meg. A vezérigazgató fontosnak tartotta, hogy a nemzet egységét természetes módon tükrözze a teljes műsorfolyam. Ez csak úgy lehetséges, hogy az információs, a közéleti és a szolgáltató magazinoknak is egyaránt szerves része a külhoni magyarság mindennapi élete, hétköznapjai.

Szintén stratégiai megfontolásokból írt alá az MTVA vezérigazgatója háromoldalú együttműködési szerződést a Sapientia Erdélyi Magyar Tudomány Egyetem és a Video Pontes stúdió vezetőivel Kolozsváron. Az egyik legfontosabb stratégiai cél az, hogy a külhoni médiaműhelyek magasan képzett szakember-utánpótláshoz jussanak – mondta Böröcz István. Az MTVA szakmai tanácsokkal segíti a Sapientia most készülő tévéstúdiójának építését is. Itt olyan műsorok készülhetnek majd, amelyek megjelenhetnek a közszolgálati média felületein is. A most aláírt szerződés a kolozsvári egyetemen folyó médiaoktatást hivatott magasabb szintre emelni.

A Felvidéken, Dunaszerdahelyen tartották a Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciója (KMÚEK) soros, immár nyolcadik évi közgyűlését. A KMÚEK célja a határon túli magyar újságírók hatékonyabb érdekképviselete, valamint a kisebbségek anyanyelvi tájékoztatásában tapasztalható gondok orvoslása – fogalmazták meg még 2005-ben a szervezet kezdeményezői, és az éves összejövetelek, rendre ezen témakörök mentén szerveződtek. A felvidéki médiumok képviselői az elmúlt időszakban csak igen szerényen képviseltették magukat a találkozókon, így az idei alkalomnak egyik legfontosabb célja éppen ennek a régiónak a jobb megismerése és a kollégák hatékonyabb bevonása volt. (Az eddigi találkozókon mindössze a Szabad Újság képviseltette magát a régióból, és a konvenció egyetlen felvidéki tagjaként ezúttal a szervező és házigazda szerepét is ellátta.)

A résztvevők által felvázolt gyors Kárpát-medencei körkép betekintést nyújt a külhoni magyar média aktuális helyzetéről:

- A romániai magyar sajtó továbbra is féllábú óriás, a hiányzó fél láb a megfelelő színvonalú és terjedelmű elektronikus sajtó, a tévé- és rádióműsorok terén szükség van fejlesztésre. Ami a nyomtatott sajtót illeti, sok a lap, de elmondható, hogy az olvasók a helyi, regionális, megyei lapokat részesítik előnyben, nincs átütő erejű országos napilap.

- Kárpátalján három nyomtatott lap jelenik meg, heti három alkalommal: a Kárpáti Igaz szó és két hetilap, a Kárpátinfo és a Kárpátalja. A hírportálok közül a Kárpátalja.ma és a Tiszanews honlapokat említette meg. Az ungvári televízió szerkesztősége hírműsorokat és naponta húsz perc magazinműsort közvetít, igaz, a sugárzás időpontja nem megfelelő, de a szerkesztőség viszonylagos anyagi biztonságban él, és készíthet műsorokat a magyar közszolgálati médiumok részére is. Új regionális rádió is indult a református egyház kezdeményezésére, a Pulzus.

- A létszámában legkisebb Kárpát-medencei, a szlovéniai magyar közösség életében fontos szerepet tölt be a Muravidéki Magyar Rádió. Muravidéken a lakosság 87%-a, Vas és Zala megyében pedig a lakosság 50%-a hallgatja, ami naponta 100–120 ezer hallgatót jelent. Naponta 18 óra műsorfolyamban 65% a zene és 35% a beszéd, beszélgetés. A televíziózás terén sem állnak rosszul a muravidéki magyarok, a heti négyszer félórás műsort 22–25 ezer néző követi, és bár a 15 órai műsoridő nem kedvez, ez országos viszonylatban is jó eredmény. A szlovéniai magyarok 1958 óta hetilapot is megjelentetnek, a Népújságot.

- Horvátországban egy maroknyi csapat, összesen 6 személy, a közösség-szervező munka mellett szerkeszti az ezer példányban megjelenő Új Magyar Képes Újság hetilapot, napi frissítéssel jelenteti meg ennek online változatát, háromhavonta folyóiratot és havonta egy gyermeklapot. Emellett tankönyvkiadással kapcsolatos feladatokat is ellátnak. A drávaszögi önkormányzatok segítségével, amelyek a sugárzási díjat teremtik elő, megoldották a rádiós és televíziós közvetítést is.

- A Vajdaságban a mintegy 250–280 ezres létszámú, drámai módon csökkenő magyar lakosság tájékoztatását elsősorban a Magyar Szó napilap és a Hét Nap hetilap, és a vajdasági rádió és televízió látja el, amelyeket összehangoltan, a Magyar Nemzeti Tanács hatáskörében, tartományi költségvetésből tartanak fenn. Emellett működik a Pannon Rádió és Televízió Szabadkán, és több jelentős helyi rádió és televíziós műsort is szolgáltatnak önkormányzati támogatásból vagy magánkezdeményezés formájában – összesen több mint száz tájékoztatási eszközük van a vajdasági magyaroknak. A Vajdasági Magyar Újságírók Egyesülete a legnagyobb problémának azt a médiatörvény-tervezetet tartja, amelynek értelmében privatizálni szeretné a szerb kormány a kisebbségi médiákat, és sajnos a szerb újságírók egyesülete ezt támogatja, mert úgy gondolják, hogy ez a függetlenség feltétele. Viszont a kisebbségek piaci körülmények közt nem tudják működtetni a szerkesztőségeket, műsorsugárzást, lapok megjelentetését.

Részletesebb, bár korántsem teljes képet kaphattak a résztvevők a felvidéki médiahelyzetről – főként azokról, amelyek képviselői személyesen megjelentek a tanácskozáson. Az Új Szó független szlovákiai magyar napilapot a 30–35 személyből álló szerkesztőség állítja össze, jelenleg 25 ezres példányszámban jelenik meg. A kiadója a Petit Press, amely 50%-ban német, 50%-ban szlovák tulajdonos kezében van, és a legnagyobb szlovákiai kiadóvállalat. Az Új Szó mellett a Sme napilap kiadója, működtetője a sme.sk és az ujszo.com online felületeknek. A nagy magánkiadó előnye, hogy a lap önfenntartó. Magyarországi állami támogatást nem kap a lap, és a szlovákiai kisebbségi kultúrára szánt állami keretből a jóváhagyott támogatást az európai „de minimis" előírások és szlovákiai ügyintézés akadozása miatt két éve nem kapták meg. Ez nem csupán a Petit Press, hanem a magyar könyveket is megjelentető Kalligram és a Madách–Posonium Kiadót is sújtja. Példányszámát tekintve az Új Szó a legnagyobb Kárpát-medencei kisebbségi lap.

Az Új Nő folyóirat hatvan éves múltra tekint vissza, először Dolgozó Nő, majd Nő címen hetilapként jelent meg, 1990-től Új Nő. Családi magazin, amely igyekszik megtartani olvasóit, ezért igényességre törekszenek, nagy konkurenciát jelentenek a szlovák nyelvű női magazinok. Terjesztési problémákkal küszködnek, tízezres példányszámban jelennek meg. A Lovar Kiadó a folyóirat mellett időszakosan könyveket is megjelentet.

A Felvidék.ma hírportál az  első szlovákiai magyar internetes hírportál, 2005-ben alakult, 2006 januárjában lépett a nyilvánosság elé. Azóta gombamód szaporodnak a hírportálok – a Felvidék.ma azzal próbál sajátos arculatot kialakítani és az olvasóit megőrizni, hogy nemzeti elkötelezettségű, konzervatív szellemiségű, és csak a felvidéki magyar közösség épülését szolgáló híreknek ad teret.

Szó esett azokról a gondokról is, amelyek a szlovákiai magyar elektronikus médiában dolgozókat sújtják: a nyelvtörvény és a médiatörvény nem nyújt lehetőséget önálló szlovákiai magyar televízió beindítására. Pedig a közszolgálati televízióban a 10%-nyi magyar lakosságnak nem egész 1%-nyi műsoridő jut, hétpercnyi napi hír és egy 25 perces magazin, és egy olcsó kivitelezésű félórás beszélgetős műsor, a Szemtől szemben – valamennyi műsor gyakran változó időpontban, előnytelen műsorsávban van.

A Pátria Rádió jobb helyzetben van, naponta 12 óra műsort sugároznak, meglehetősen kis szerkesztői gárdával. A Hírek.sk internetes portált a televíziósok működtetik, 45 fő, akik a hazai regionális, országos és a magyarországi közszolgálati adásoknak is dolgoznak. Az MTVA-nak köszönhetően kiépült a felvidéki tudósítói hálózat. A helyi televíziók közt nyolc sugároz szerkesztett műsorokat, önkormányzati és magántulajdonos jóvoltából.

Vissza-visszatérő téma volt a médiatörvény, amelynek módosítására vonatkozó előterjesztés a szlovák parlament asztalán van. Az Európai Bizottság kötelezettségszegés miatt eljárást indított Szlovákia ellen, mert a médiatörvény jelenlegi formája hátrányosan érinti a nem szlovák lakosság tájékoztatásában közreműködő médiumokat. A szerkesztőknek nem az ellen van elsősorban kifogása, hogy a műsorokat kötelező két nyelven elérhetővé tenni, hanem azt szeretnék elérni, hogy erre az állam biztosítson anyagi keretet, ha előírja feltételként a feliratozást.

A tanácskozás második napján esett szó a Külhoni Magyar Sajtószolgálatról (KSM).
Az MTVA hírügynökségi rendszerében a KSM a határon túli magyarság és szórványban élő nemzetrészek híranyagait adja közzé. A Magyar Távirati Iroda rendszerébe illeszkedik, hasonlóan például az Országos Sajtószolgálathoz, amely magyarországi, belföldi híreket szolgáltat, de kevésbé szigorú feltételekhez kötött a hírek közreadása és felhasználása. A KSM augusztus 1-jén indult, tehát új szereplő a közmédia rendszerében. A rendszerhez eddig meghívás alapján csatlakoztak a MÁÉRT és a Diaszpóra Tanács tagszervezetei, a külhoni magyar egyházak, a nemzeti jelentőségű intézmények. Ezenkívül külön megállapodás alapján lehetőség van más civil szervezetek csatlakozására is, amelyek a nemzeti identitás őrzését fontosnak tartják.