Inkább a kommentek, nem a szólásszabadság miatt aggódnak a németek
Az írott sajtó platformsemleges szabályozása néhány éve Magyarországon éles viták tárgya volt a közbeszédben és szakmai körökben egyaránt. A semleges szabályozás lényege, hogy az újságra akkor is vonatkoznak szabályok, ha nem papíron jelenik meg. Vagyis egy internetes cikk tartalmával – és kommentjeivel – szemben legalább az elvárható, hogy ne legyen sértő.
Németországban az írott sajtót – 2009 óta az online felületen megjelenőt is – a Sajtótanács (Presserat) felügyeli a Sajtókódex alapján, és a szervezet felel a sajtóval kapcsolatos panaszok kezeléséért is.
Ahogyan azt az Intézet blogján múlt héten megírtuk, a németek most konkrét lépéseket terveznek a szabályozás terén. A Sajtókódex újragondolása érdekében – minthogy az online vonatkozásban nem tartalmazott részletes rendelkezéseket – az elmúlt év végén munkacsoportot állítottak fel. Ezzel a német médiatanács szándéka az volt, hogy a nyomtatott sajtóra vonatkozó szabályozást az online felületeken megjelenő tartalmakra is kiterjessze.
Itthon néhány éve elképzelhetetlen ötletnek tartották netes médiatartalmak felügyeletét
A Presserat mostani terve (görbe)tükör Magyarország (és Németország) számra: néhány éve ugyanis a hasonló hazai jogalkotói törekvések kapcsán elterjedt paradigma volt nálunk, hogy „tőlünk nyugatra ez a metódus elképzelhetetlen.” És valóban, a médiatörvény bevezetésekor maguk a németek is aggodalmaskodtak a téma kapcsán.
Itthon a sajtószakma képviselőinek nagy része fenntartással fogadta az új törvényt és ennek kifejezéseként több fontos hazai nyomtatott sajtóorgánum „üres címlappal” jelent meg.
A törvény elfogadása körüli hónapokban nemcsak közbeszéd tárgya volt, hanem számos szakmai fórumon is vitatkoztak jogászok, újságírók és egyetemi professzorok az online sajtó szabályozásának kérdéseiről. Egy ilyen fórum zajlott le közvetlenül a törvény bevezetése előtt az ELTE-n is.
Az online sajtó szabályozásának tervével kapcsolatban – mint sok más helyen, ezen a vitapanelen is – a szakértők egy részétől főként általános és elsősorban szkeptikus véleményeket lehetett hallani: „ez a rendszer fenntarthatatlan, ez így nem tud működni, naponta több ezer jogsértés keletkezik a weben, ha a törvény betűjét nézzük”. A sajtó egyik képviselője szerint: „egyáltalán nem értik ezt az egészet úgy alapszinten, tehát a napi működésben, hogy működik bármi: egy blog, egy mikroblog, egy rovat egy újság, egy internetes lap, mi a helyzet egy magán bloggerrel”. „Ha az online sajtót kicsinálják, akkor jönnek a kommentelők, na most akkor rá fognak jönni, hogy mennyivel rosszabb egy kommentelő, mint egy újságíró.”
A németek a kommentelőkön kezdik
Nem tudni, hogy a Presserat mostani tervét végül is az ELTE szakmai fórumán elhangzottak ihlették-e. Valószínűbb, hogy a német szakértők maguktól jutottak arra a következtetésre, hogy egyes alapjogok védelme érdekében mégiscsak lehet korlátozni a véleménynyilvánítás szabadságát.
A nyilvánosságra hozott elképzelés szerint az is lehetséges, hogy előzetesen kell majd moderálni azokat az olvasói hozzászólásokat, bejegyzéseket, amelyek jogsértéseket vagy visszaéléseket tartalmaznak, ennek hiányában utólagosan a lehető legrövidebb időn belül el kell távolítani.
Egyelőre azonban a német (és a magyar) sajtóban nincs különösebb felzúdulás a terveket illetően, a FAZ például reformokat emleget. A szakértők nem a sajtószabadság végéről, hanem a lehetséges megoldási alternatívákról beszélnek: hogyan valósítsák meg a moderálást: automatikus szűrőket felállítva, vagy független külsős ellenőröket alkalmazva? Előzetesen, vagy csak utólag kelljen majd vizsgálni a hozzászólásokat?
Itt tartunk
A Média- és hírközlési biztos szerint:
- általános probléma, hogy sokszor a névtelen hozzászólók nem a cikk témájával kapcsolatos véleményüket fejtik ki, hanem gyűlölet megnyilvánulásokat tartalmaznak kommentjeik
- ezek sok felhasználó számára sértőek, bántóak és károsak lehetnek a következők miatt:
- az egyes hozzászólások hangneme sokakban azt a benyomást kelti – főleg fiatalkorúak számára –, hogy a közügyek megvitatásának ez az elfogadott módja, s ezzel erősítik a közügyekben folytatott viták eldurvulásának folyamatát,
- az öncélú trágárság illetve gyűlölködés a hozzászólások műfaját értékeli le, s így a véleményszabadság alkotmányos értékét is súlyosan devalválja.
Itthon a némethez hasonló minimumszabályok 2011-ben léptek hatályba az írott – online és nyomtatott – sajtóra nézve. Azóta az önigazgatási rendben eljáró ún. társszabályozó szervezetek számos problémát kezelnek. Médiatanácsi eljárásra és vizsgálatra a törvény bevezetése óta eltelt közel négy év során egyetlen alkalommal került sor.
Ezzel együtt a kommentelés gyakorlata itthon is okoz problémát. Panaszok, megoldatlan ügyek mindig vannak. Ezek közül sok eljut a Média- és hírközlési biztoshoz, aki elsősorban a sokakat érintő érdeksérelmeket igyekszik orvosolni. Hivatalához tavaly a televízió után az internetes tartalmakkal kapcsolatban érkezett a legtöbb panasz. A biztosi hivatal véleménye szerint a kommentek kérdését önszabályozás útján kellene megoldani. Addig azonban a sérelmet szenvedett fél számára a polgári jogi jogérvényesítés jelenthet megoldást. A biztos ezt annyiban tudja segíteni, hogy tájékoztatatja a hozzá fordulót arról, hogy nemcsak a névtelen – és így felelősségre vonhatatlan – kommentelőt lehet perelni, hanem a portál üzemeltetőjét is.
A nemzeti jogrendszerek egyes elemeit összehasonlítva csak mindig csak óvatos következetéseket érdemes levonni, hiszen más intézményrendszerek, kulturális környezet és hagyományrendszer szövetébe illeszkednek. Mégis a kommentek és az internetes sajtó szabályozásának ügyében a német és a magyar rendszerről egyaránt elmondható, hogy alapvetően az érintettek eljárását helyezi előtérbe, miközben arról nem mond le, hogy a véleménynyilvánítás szabadságát más alapjogok védelme érdekében a szükséges mértékig korlátozza.