Blogbejegyzés
Médiajog
2014. március 12. 14:41

A német Sajtótanács elérkezettnek látja az időt az internet „megszállására”

A német Sajtótanács (Presserat) kiterjeszti hatáskörét az internetes médiatartalmakra is, az etikai kódex felülvizsgálata megkezdődött. A testület az előzetes bejelentések szerint nem csak a nyomtatott lapok online kiadásait vizsgálhatja, hanem −a digitális kihívásokra reagálva− az internetes sajtótermékek szélesebb körével szemben is eljárhat majd.

Presserat.de, képernyőfelvétel (590x454px)

A Sajtótanács felállított egy munkacsoportot az etikai szabályok aktualizálására, amelyben online szakértők vesznek részt, és amelyhez az újságírói önszabályozás támogatására létrejött egyesület (Verein zur Förderung der publizistischen Selbstkontrolle−FPS) is csatlakozott.

A berlini székhelyű szervezet éves sajtótájékoztatóján a sajtószóvivő, Ursula Ernst már előre vetítette, hogy az általános alapelvi kérdések megítélésénél nem tesznek majd különbséget a platformok között, de a panaszok számának megnövekedése, − amelyek elsősorban az olvasói kommenteket és az online archívumok tartalmát kifogásolták − szükségessé teszi az etikai előírások kiegészítését, hogy azok jobban megfeleljenek a digitális közzétételi formának. Tavaly ugyanis a testülethez benyújtott panaszoknak több mint a fele (59 százaléka) online tartalmak ellen irányult, és több internetes sajtótermék kiadója csatlakozott is az önszabályozási rendszerhez.

A német önszabályozó fórumot 1956-ban hozta létre tíz kiadó és főszerkesztő, a brit sajtópanaszokat vizsgáló bizottság (Press Complaints Commission−PCC) mintájára. Sikeres önvédelmi reakció volt ez a Konrad Adenauer kancellár által bevezetni kívánt, sajtót korlátozó rendelkezésekre. A nyomtatott sajtót azóta is kizárólag a Sajtótanács felügyeli, a Sajtókódex (Pressekodex) alapján. Ma két fő szervből áll, egyrészt a nyolctagú egyesületből, amely a négy nagy kiadói és újságíró szervezetből tevődik össze, valamint a közgyűlésből, amelynek 28 tagját az előbbi négy szervezet delegálja. Az egyesület jogi, pénzügyi és munkaerő-politikai kérdésekben dönt.

A közgyűlés saját soraiból választja meg az évente négyszer ülésező panaszbizottságok tagjait. A Sajtótanács finanszírozása részben állami támogatásból történik, amely a függetlenségre törekvő európai iparági szabályozók esetében kivételes. A helyes újságírói magatartásért, a sajtószabadság tiszteletben tartásáért, az olvasói panaszok kezeléséért és az etikai vétségek felszámolásáért felelős. Kérelemre jár el, panaszt bárki benyújthat. 2013-ban 1347 olvasó fordult a testülethez, a legtöbb beadvány (49) a pápaválasztáskor megjelent TAZ címlap miatt érkezett, amely megalapozatlanul tulajdonított szerepet Ferenc pápának az argentin katonai diktatúra idején.

A Presserat eljárása során az 1973-ban elfogadott, és azóta többször aktualizált Sajtókódexet alkalmazza. Az etikai szabálygyűjtemény többek között az igazság, az emberi méltóság, a magánszféra és a vallási, világnézeti meggyőződés tiszteletben tartását és a kiskorúak védelmét célozza, megfogalmazza a tájékoztatási alapelveket, úgy mint az alaposságot, sokszínűséget, tisztességességet, a szenzációhajhászás mellőzését, a diszkrimináció tilalmát, az ártatlanság vélelmét, kiemeli továbbá a helyreigazításra és a szerkesztői és fizetett tartalmak elválasztására vonatkozó kötelezettségét.

Ezeket az előírásokat újítja majd meg a 2013 decemberében megbízott munkacsoport. Eddig csak a kommentek kezelésére vonatkozó szabály látott napvilágot. A tervezett módosítások szerint azokat az olvasói hozzászólásokat, bejegyzéseket, amelyek jogsértéseket vagy visszaéléseket tartalmaznak szükséges lesz előzetesen moderálni, vagy utólagosan, a lehető legrövidebb időn belül el kell távolítani.

A megrovás a legsúlyosabb szankció, amit a Sajtótanács a kódex előírásainak megsértése esetén kiszabhat, ezért szokás kritikai írásokban a német önszabályozó szervet, brit rokonához, a PCC-hez hasonlóan ʻfogatlan tigris’-nek nevezni. Jogi eszközökkel ugyanis nem léphet fel, és nem kötelezheti a kiadókat elmarasztaló döntésének közzétételére. Amennyiben a panaszbizottság nyilvános megrovást tartalmazó határozata megjelenik egy sajtótermékben, egyesek szerint komoly presztízsveszteséggel jár, mások viszont úgy gondolják, nem bír visszatartó erővel. Az önkéntes iparági szabályozó testület mindezek ellenére, vagy talán éppen ezért lassan hatvan éve egyeduralkodóként, állami szabályozás nélkül felügyeli a nyomtatott sajtót Németországban, és most az internetes médiatartalom-szolgáltatókat is megpróbálja alapvető etikai szabályok betartására bírni.

Link másolva!

Kapcsolódó anyagaink