A Closer pletykamagazin egy hétoldalas fényképes cikkben tette közzé, hogy a köztársasági elnöknek és a nála jóval fiatalabb Julie Gayet-nak titkos szerelmi viszonya van. A magazin állítása szerint Hollande a légyottokra robogóval érkezett, amelyet egyik testőre vezetett. A titkos találkozók helyszíne az államfő rezidenciája, az Élysée-palota közelében volt található. Sokakban az ellenérzést az váltotta ki, hogy az elnök hosszú idő óta együtt él Valérie Trierweiler újságírónővel, aki a hír kirobbanása után kórházba került. Hollande azelőtt Ségolene Royallal, a 2007-es elnökválasztás szocialista jelöltjével élt együtt, akitől négy gyermeke is született. Az elnök a lap állításaira reagálva közleményben azt fejezte ki, hogy a lap megsértette a magánélethez fűződő jogát. Az elnök azonban nem tagadta a viszonyt. Julie Gayet a képek és a cikk eltávolítását kérte az internetről.

A francia Polgári Törvénykönyv 9. cikke jogot biztosít a magánélet tiszteletben tartására. Az említett cikk szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy magánéletét tiszteletben tartsák. A francia Polgári Törvénykönyv azonban azt nem határozza meg, ezért a bírói gyakorlat alakította ki mely események tartoznak a magánszféra körébe és melyek esnek e körön kívül. A bírói esetjog szerint a személy magánélethez tartozik szerelmi élete, baráti kapcsolatai, családi körülményei, szabadidőben végzett tevékenységei, politikai véleménye, szakszervezeti, vallási hovatartozása és egészségi állapota.  A magánélet védelméhez való jog mindenkit megillet. E jog magában foglalja, hogy bárki, tekintet nélkül rangra, származásra, vagyoni helyzetre, jelenlegi vagy jövőben viselt hivatalára ellenezze képmása terjesztését, ha az nem a kifejezett beleegyezésével történt. Ezt példázza a francia Semmítőszék ítélete is, amely az előbbi állításokat fogalmazza meg az uralkodóról készült fényképpel kapcsolatban (Cour de cassation, chambre civile 1 du 16 avril 1988 no. 85-18-472). A francia Legfelső Bíróság 2007-ben is egyértelműen kimondta, hogy minden egyénnek függetlenül státuszától, születésétől, jelenbéli vagy jövőbeni helyzetétől joga van a magánszféra tiszteletben tartatásához (Cour de Cassation 1ére chambre civile 27 février 2007 no. 06-10-393).

A fentiek szerint úgy ítélhetjük meg, hogy az elnök magánélete vélhetően a bíróságok szerint is védelmet élvezne, azt azonban még nem tudjuk biztosan, hogy Hollande milyen eszközökhöz folyamodik magánéletének védelme érdekében. A probléma az ilyen és hasonló esetekben azonban inkább abban áll, hogy a személyhez fűződő jog sérelme még a jogi kompenzáció után is gyakran helyrehozhatatlan. A Closer számára azonban a fotók nyilvánosságra hozatala mindenesetre megérte, mert a lap érintett számából 600 ezer példány kelt el, a magazin internetes oldalát pedig több mint tízmillióan böngészték. Az eset fogadtatása ugyanakkor meglepő. A megkérdezettek, valamint a teljes párizsi politikai felháborodását fejezte ki a Closer eljárását illetően és az elnök magánéletének tiszteletben tartását követelik. A konzervatív Le Figaro is tényszerűen számolt be a szerelmi viszonyról, a balliberális Le Monde pedig csupán egy néhány soros hírben közölte a történteket. Mindezek jól példázzák, hogy Franciaországban a magánélet tiszteletét nem csupán a jogszabályok követelik meg, hanem a társadalom nagy része is nagy becsben tartja azt. Egy ilyen társadalomban a még a magánszférát semmibe vevő sajtó sem tud olyan mértékű rombolást végezni az egyének személyiségi jogain, mint egy olyan társadalomban, ahol az emberek úgy gondolják, hogy a hírességeknek, közszereplőknek nem lehet magánélete.