Az Apple biztonsági rését kihasználva Perez Hilton, amerikai hacker sztárokat meztelenül ábrázoló fényképfelvételeket tett közzé a 4 chan és a Reddit anonim online oldalak fórumán. A hacker a celebek tulajdonában lévő iPhone készülék feltörésével az iCloud-fiókjaiba tudott férkőzni, és így indította el a napokban kirobbant  botránysorozatot.

Nem sokkal a sérelmes képek közzététele után a hacker egy Youtube üzenetben tette közzé szándékát, elismerve, hogy a felelősség őt terheli. Hilton célja azonban egy figyelmeztetés is volt egyben, és a jövőbeni változtatások meghozatalára, és az internetes világ működésének, visszaéléseinek átgondolására irányult.

Ahogyan az később kiderült, az ügyben több sztár is érintett, így például Avril Lavigne, Amber Heard, Brie Larson, Farrah Abraham, Hayden Pannettiere, Hope Solo, Hillary Duff, Jenny McCarthy, Kate Bosworth, Kate Upton, Kim Kardashian, Kirsten Dunst, Krysten Ritter, Lea Michele, Lizzy Caplan, Mary Elizabeth Winstead, Mary Kate Olsen, Rihanna, Scarlett Johansson, Selena Gomez, Teresa Palmer és Wynona Ryder is.

A világháló sebességének és lefedettségének köszönhetően minden kreált, valóságalapot nélkülöző történet másodpercek alatt valóságos hírré válhat a világ bármely pontján. Ugyanígy valós, ámde a magánélet köreibe tartozó fotó, vagy egy érintett személyről, az engedélye nélkül összeállított fotómontázs is percek alatt érdeklődést válthat ki, és eljuthat illetéktelen személyekhez az illető tudta és akarata ellenére.

A számos, hihetetlen gyorsasággal közzétett információ azonban többek között az információk mennyisége és minősége miatt értéktelenné válhat az internetes közönség számára, és a jelenkor tendenciája szerint elképzelhető, hogy csak az a hír lesz képes kiemelkedni a rengetegből, amelyik sokkoló hatással is bír. És mi lehet sokkolóbb, mint valakinek a féltve őrzött, mások elől eltitkolt, meztelen fényképének a közzététele? Ilyen esetekben merész álláspont lehet kizárólag a szólásszabadság köntösébe öltöztetni a fénykép közzétételének jogosságát. A képmáshoz való jog ugyanis minden személyt megillet, ez így van abban az esetben is, ha az illető személy közszereplő, és a magánéletét ábrázoló, nyilvánosságra hozatalát közérdek által nem indokolható képsorokról van szó. A képmáshoz való jog keretében pedig mindenki eldöntheti, hogy a róla készült, magánéletét érintő fénykép hol és milyen formában legyen elérhető.

Némely esetben nehéz eldönteni, hogy mely jogosultság védelme igényel támogatást (a szólásszabadság címszava alatt a nyilvánosságra hozatal, vagy az érintett személy személyhez fűződő jogosultsága), másfelől szemlélve azonban a jogilag egyértelműen megítélendő kérdések esetén sem nyújt a sérelmezett személy számára megfelelő elégtételt, ha személyiségi jogának sérelmét esetlegesen később megállapítják és kártérítést nyer ügye. A személyiségi jogi sérelem esetleges kompenzálásának reparatív és preventív funkciót kellene betöltenie ahhoz, hogy képes legyen megfelelő elégtételt nyújtani a sérelmezett személynek. Mennyiben lehet azonban reparatív, azaz helyreállító jellegű egy kompenzáció, ha a köztudatban egy magánéleti hír, vagy egy sérelmes kép közzététele, valamint a kép tartalma már rögzült? Továbbá, ha egy magánfelvételhez hackercsoportok képesek hozzáférni, akkor valójában milyen módon tudjuk a magánélet szentségét megőrizni? A világ halad valamerre. A probléma globális, a megoldás még várat magára.