A szabadságjogok mindenek előtt?
Csaknem hatvanötezeren írták alá Németországban a szolgáltatók adatarchiválása ellen irányuló petíciót.
Kai-Uwe Steffens az aláírásgyűjtés kezdeményezője, aki egyben az Adatarchiválási Munkacsoport vezetője, aggályait fejezte ki a német Bundestag képviselői előtt a telekommunikációs adatok indok nélküli tárolásával kapcsolatban, mert az szerinte veszélyeket hordoz magában. Steffens szerint az adatok különösebb ok nélkül történő gyűjtése „komoly veszélyt“ jelent Németország számára. A történelem ugyanis – így Steffens – arra tanít, hogy egy demokratikus állam működése nagymértékben azon múlik, hogy az állampolgárok szabadon élhessenek, szabadnak érezzék magukat és szabadon mozoghassanak. Ez azonban nem lehetséges, ha az embereket megfigyelik, ellenőrzik, vagy általánosan mindenkit gyanú alatt tartanak.
A petíció aláírói azt szeretnék, ha a német Bundestag kimondaná, hogy az adatok indok nélküli tárolása nem megengedett. Ezenkívül azt kérik, hogy a Bundestag szólítsa fel a szövetségi kormányt, hogy az kezdeményezze a 2006/24/EK irányelv felfüggesztését és az adattárolás betiltását. Steffens a Bundestag bizottsága előtt kifejtette, hogy a szabadságjogok védelme különleges prioritást érdemel. Ezt a pártpolitikai színezetű vitában egyébként ritkán hangoztatott érvekkel is igyekezett alátámasztani. Szerinte, ha a nemzetiszocialista időkben rendelkezésre állt volna a megfelelő információs technika, akkor az adatok archiválását nyilvánvalóan bevezették volna. Már pedig pusztán ezen történelmi okból sem szabad, hogy az egész lakosság gyanú nélkül megfigyelés alatt álljon. Steffens óvott a vonatkozó EU-s irányelvtől is, mert nézete szerint az alapján kialakítható az adatok tárolásának egy olyan rendszere, amelyet aztán a kormányok a jövőben még inkább kiterjeszthetnek. Németországban is el tud képzelni olyan kormánytöbbséget, amely nem riadna vissza attól, hogy létrehozza a „nagytestvér” államát. A biztonsági hatóságok is késztetést érezhetnének, hogy az ellenőrzést a tartalmakra is kiterjesszék, és az adatokat hosszútávon megőrizzék.
Az Európai Bíróság jelenleg vizsgálja az említett EU-irányelvet, hogy az abban szereplő adatarchiválás megfelel-e az európai emberjogi konvenciónak. Az Európai Bizottság pedig az irányelv újabb változatát jelentette be. Abban általában mindenki egyetért, hogy az EU adatvédelemre vonatkozó szabályozását hozzá kell igazítani az internetes korszak kihívásaihoz. Az illetékes EU-biztos által az év elején beterjesztett tervezet elvileg lehetővé tette volna, hogy a felhasználók kérhessék a rájuk vonatkozó adatok törlését a telekommunikációs szolgáltatóktól.
A petíciós mozgalmat elsősorban a Zöldek és a német liberálisok támogatták. Ebben az összefüggésben érdekes lesz, hogy a CSU ifjúsági tagozata soron következő pártnapján milyen állást foglal a kérdésben. A Fiatal Unió (Junge Union), a CDU és CSU közös ifjúsági szervezete ugyanis szorgalmazza, hogy a szövetségi alkotmánybíróság által 2010-ben felfüggesztett adattárolással kapcsolatos törvényt ne terjesszék be ismételten. Az ifjú kereszténydemokraták egyik vezetőjének nyilatkozata szerint az a megállapítás, hogy „akinek nincs takargatni valója, annak nincs mitől félnie”, az eddig érvényes ártatlanság vélelmének megkerüléseként értelmezhető.