A munkáltató felügyelete levelezésünk felett - a Strasbourgi Bíróság döntésének margójára
A Strasbourgi Bíróság a Barbalescu v. Romania ügyben (Application no. 61496/08 2016. január 12-i ítélet) 6:1 arányban helybenhagyta a román legfelsőbb bírói fórum döntését, amely kimondta, hogy nem sérült Bogdab Barbulescu magánélethez fűződő joga azért, mert munkáltatója levelezését megfigyelte.
Bogdab Barbulescut még 2007-ben bocsátotta el munkáltatója a vállalat eszközeinek magáncélú felhasználását tiltó belső szabályzatra hivatkozva. A probléma akkor került felszínre, amikor a cég arról értesítette dolgozóját, hogy levelezését hét napon át megfigyelték, melynek során megállapították, hogy az ügyfelekkel történő kommunikációra nyitott Yahoo Messenger fiókját nem kizárólag üzleti célra, hanem magáncélra is használta. Amikor ezt az érintett munkavállaló kétségbe vonta, a cég rendelkezésére bocsátotta a rokonaival és barátnőjével folytatott levelezésének másolatát.
Miután a román igazságügyi fórumokon elutasították keresetét, Barbulescu a Strasbourgi Bírósághoz fordult. A Bíróság azonban nem Barbulescu-nak adott igazat. Ítéletének indoklása szerint Románia nem sértette Barbulescu Emberi Jogok Európai Egyezményének 23. cikkében biztosított tisztességes tárgyaláshoz való jogát, sem az Egyezmény 8. cikkében garantált magán- és családi élet tiszteletben tartásához fűződő jogát, amikor a román bíróság a munkahelyi levelezését megfigyelő munkáltató javára döntött. Barbulescu feladatainak teljesítését munkáltatója csak munkahelyi postafiókja megfigyelésével ellenőrizhette, és jóhiszeműen járt el, amikor azt feltételezte, hogy abban nem talál magánéleti levelezést.
A fentiekben ismertetett ítélet kétségtelenül elismerte tehát, hogy a román bírói fórumok helyesen ítélték meg azt, hogy nem sérül a magánélethez fűződő jog azáltal, hogy egy munkáltató munkavállalója levelezését megfigyelte. Azonban a döntést árnyalja, hogy a Bíróság ítélete nem általában véve mondta ki, hogy a munkáltató ellenőrizni jogosult a munkavállalók magánlevelezését, hanem a konkrét esethez kapcsolódóan azért döntött így egyrészt, mert az érintett levelezési fiókot kifejezetten a munkáltató kérésére, munkahelyi kapcsolattartás céljára hozták létre, másrészt a cég a magáncélú kommunikáció általános munkahelyi tilalmáról előzetesen tájékoztatta dolgozóját. Hangsúlyozandó tehát, hogy az ítélet nem azt mondja ki, hogy ezen túl „zöld utat” kap minden munkáltató a munkavállalók privátlevelezésének átvizsgálásához. Csupán arról van szó, hogy a munkáltató ellenőrizheti, hogy alkalmazottja munkaidőben az üzleti célokra fenntartott levelezőrendszert használta-e privát célokra.