A júniusban életbe lépett módosítások legmarkánsabb, és ilyenformán legtöbb vitát kiváltó eleme, az eddig állami tulajdonban lévő helyi médiumok kötelező magánosítása volt. Ezzel kapcsolatban Saša Mirković, a Művelődési és Tájékoztatási Minisztérium államtitkára a kerekasztal-beszélgetésen sikeresnek nevezte a magánosítási folyamatot, mivel a privatizációs ügynökség 50 helyi médium privatizációját hirdette meg, és ezek közül 36 magánosítása sikeres volt. Ilyenformán tehát a helyi média privatizációjának ez a szakasza 72 százalékban eredményes volt. Az államtitkár szerint, ha ezt az eredményt összehasonlítjuk más ágazatokkal, a médiaprivatizáció folyamatát kiemelkedően sikeresnek kell elkönyvelni. A kormányzat arra is büszke, hogy az elmúlt tizenöt évben minden hatalmon lévő adminisztráció támogatta és célul tűzte ki a médiaprivatizációt, ám a tényleges végrehajtásig egyik sem jutott el. Ugyanakkor a Művelődési és Tájékoztatási Minisztérium az év folyamán 2 millió euró értékben támogatott médiával kapcsolatos projekteket, amit az államtitkár példamutatónak nevezett az alsóbb szintű kormányzati szervek számára.

Ez utóbbiak jelen lévő képviselője, Slaviša Grujić tartományi művelődési és tájékoztatási titkár kevesebb lényegesen kincstári optimizmussal nyilatkozott a témáról. Közvetlenül a fórum kezdete előtt adott nyilatkozatában felhívta a figyelmet arra, hogy a médiatörvény következményeként több helyi médium megszűnt és soknak máig kérdéses a fennmaradása és a státusza, sőt annak az állításnak a hitelességét is kétségbe vonta, hogy a magánosítással a helyi médiumok függetlenebbek lettek.

Ennek a véleménynek némileg ellentmondott egy konkrét vajdasági település pozitív tapasztalatait ismertető résztvevő, Sátai Róbert, aki a magyarkanizsai községi tanács tájékoztatással megbízott tagja és elmondta, Magyarkanizsa községben nem volt különösebb gond a helyi médiumok privatizációja kapcsán, hiszen , az egy Info TV kivételével a többi helyi médium korábban is magántulajdonban volt, ám azt is sikerült határidőre magánosítani. Ennek során a Magyar Nemzeti Tanács és a helyi önkormányzat által alapított és fenntartott helyi televízió szerepét és foglalkoztatott munkatársait zökkenőmentesen átvette egy erre a célra létrehozott magánvállalkozás.

A kiemelt pozitív példa azonban nem feledteti a számos kérdőjelet a változatos, olykor kaotikus struktúrájú tartományi médiarendszerben, ami szemmel láthatóan nélkülözi a stratégiai tervezés elemeit és a rendszer-szintű áttekintést. Erre tett utalást Szerencsés Zsuzsanna médiaelemző is a kerekasztal-beszélgetésen és bemutatta a Vajdasági Független Újságírók Egyesülete által kidolgozott, a helyi tájékoztatás fejlesztésére vonatkozó akcióterv vázlatát. Ebben a szakértők elsősorban a lakosság igényeinek felmérését sürgetik, majd ennek alapján olyan működőképes helyi modellek kidolgozását, amelyek mindenben megfelelnek az egyes önkormányzatok eltérő körülményeinek és lehetőségeinek. A modellekhez átlátható pályáztatási rendszert kell illeszteni, hiszen a legtöbb esetben a helyi médiumok kizárólag üzleti alapon nem állnak meg tartósan a saját lábukon.

Nyilván ezek az aggodalmak fokozottan érvényesek a kisebbségi médiára, azon belül is a szórványban tevékenykedő médiumokra, hiszen ott még a hibrid (üzleti és államilag támogatott) modell esetében is esetleges volt a fennmaradás. Ugyanilyen mértékben veszélyeztetettek az eddig az állam által fenntartott regionális médiumok is, és különösen azok nemzetiségi szerkesztőségei, stúdiói, hiszen a privatizáció után a tulajdonosok nem érdekeltek a szükségszerűen drága, ugyanakkor kevés üzleti bevétellel kecsegtető struktúra fenntartásában. Az ezekre a kérdésekre adandó gazdasági és politikai válaszok függvényében alakul a vajdasági, ezen belül az ottani kisebbségi magyar média sorsa.

Mindeközben az utóbbi napokban, nemzetközi visszhangra is szert tett médiabotrányt okozott Szerbiában Bratislav Gašić védelmi miniszter, aki egy újságírónőt megalázó kijelentése miatt állítólag már nem sokáig maradhat tisztségében. Hétfőn este nagyjából kétszáz újságíró gyűlt össze a kormány épülete előtt, és az újságírókkal szembeni viszonyulás ellen tiltakoztak. Aláhúzták, a vasárnapi történésekre csupán a jéghegy csúcsaként lehet tekinteni, a politikum viszonyulását az újságírókhoz hosszú évek óta a megalázás jellemzi.

A felszólalók szerint minden újságírónak el kell gondolkodnia azon, hogy vajon hogyan válhatott a politikusok lábtörlőjévé. –. Nem Gašićról, hanem az újságírói hivatásról van szó. El kell gondolkodnunk azon, hogyan kerülhettünk olyan helyzetbe, hogy egy politikus olyan módon sérthesse meg kolléganőnket, mint azt Gašić tette – hangoztatták. A résztvevők  szerint nincs okuk azt hinni, hogy a politikusok a jövőben majd másképpen viselkednek az újságírókkal. Nem tartják valószínűnek, hogy gőgös és fellengzős magatartásuk legalább részben módosul. Az egyik felszólaló szerint az sem elképzelhetetlen, , hogy a kormányhoz közeli és a Vučić által tisztességesnek nevezett újságírók esetleg majd megvádolják a B92 újságírónőjét, hogy szándékosan térdelt le, méghozzá azzal a szándékkal, hogy megdöntse a kormányt. – A sajtószabadság hiányáról beszélünk, miközben egyesek túlságosan nagy szabadsággal rendelkeznek, és azt mondhatnak, amit csak akarnak, feszültséget szíthatnak, és nyomást gyakorolhatnak bárkire – hangsúlyozták.