A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) bevételének nagy százalékát a szponzorok által befizetett licenc-díjak teszik ki. Az adott szponzor ugyanis komoly összeget fizet azért, hogy szolgáltatását vagy termékét az olimpiával összefüggésbe hozhassa, például feltüntethesse az az olimpiát jelképező ötkarikát a csomagolásán, vagy hirdetéseiben. Az Amerikai Egyesült Államok Olimpiai Bizottsága (United States Olympic Committee – USOC) már 2013-ban bejegyeztette, és védjegy-oltalom alá vetette a 2016-os olimpiai játékokkal kapcsolatos hashtag-kifejezéseket, mint például a „GoForGold”, „Road to Rio”, „Rio 2016” vagy a „Team USA”. Ennek értelmében tehát mindenki, aki ezeket a hashtageket használja, valójában az USOC által bejegyzett védjegyeket használja.

Természetesen lehetetlen lenne – és vélhetőleg nem is célja az USOC-nak –, hogy minden személyt eltiltsanak a megnevezett hashtagek használatától, azonban a nem magánszemélyek, tehát cégek vagy vállalatok által használt felhasználói fiókok esetében úgy tűnik vasszigorral lép fel az USOC. Véleményük szerint meg kell védeniük azon vállalatok érdekeit akik komoly pénzt fizettek azért, hogy termékeiket az olimpiával összefüggésben reklámozhassák, hiszen ha egy cég #Rio2016 hashtaggel tesz közzé valamit az oldalán, voltaképpen ingyen megkapja ugyanezt. Ezért az USOC szisztematikusan törölteti az ilyen posztokat a közösségi oldalakról, a Twitteren például a vállalati felhasználók automatikus figyelmeztetést kapnak ha a szóban forgó címkékkel próbálnak közzétenni oldalukon.

Sokan kritizálják az USOC-ot agresszív fellépése miatt, sokak szerint ugyanis túllőnek a célon és visszaélnek helyzetükkel. Mások egyenesen a túlságosan tág jogi hátteret kritizálják, mivel az túl nagy mozgástered ad a védjegy tulajdonosainak. Az egyik különösen érdekes eset az amerikai Oiselle ruházati márka Instagram-posztjával kapcsolatos. Az Oiselle közzétett egy képet, amelyen az egyik általuk egész évben szponzorált sportoló látható amint az olimpiai kvóta hivatalos megszerzését ünnepli. A cég posztjában gratulált a sportolónak, a képen azonban látható a hölgy rajtszáma, amelyen szerepel az olimpiai ötkarika. Nem sokkal a kép közzététele után az Oiselle levelet kapott az USOC-tól, amelyben azt írják, 24 órán belül el kell távolítaniuk a képet, ugyanis jogosulatlanul használják az ötkarikát és ezzel azt a benyomást keltik, mintha az Oiselle az olimpia hivatalos szponzora lenne. Bár a kép azóta is megtalálható az Instagramon, a cég többi képén azóta az olimpiai karikák helyét fekete csíkkal cenzúrázták ki.

Azonban nem csak az Amerikai, hanem a Nemzetközi Olimpiai Bizottság is kiállt a szabály mellett, mondván komolyan kell venni az ehhez hasonló visszaélés-szerű marketinget, és meg kell őrizni az olimpiai mozgalom és a hozzá kapcsolódó jelképek integritását és színvonalát. Felhívták a figyelmet arra, hogy a szponzorok hozzájárulása nélkül az olimpia voltaképp megrendezésre sem kerülhetne, és a hozzájárulásukért cserébe elvárható, hogy a Bizottság és az egyes országok bizottságai megtegyenek mindent annak érdekében, hogy megvédjék partnereik érdekeit.

A vállalati közösségi oldalaknak tehát oda kell figyelniük, hogy milyen hashtageket használnak. A megkérdezett jogászok szerint azonban csupán akkor számít jogsértőnek a hashtag használata, ha az valamilyen termék vagy szolgáltatás reklámjával párosul. A médiában és magánszemélyként azonban szabadon használhatjuk az olimpiával összefüggő hashtageket és kifejezéseket, ezért a közösségi médiafelületeken bátran kiálthatjuk #Rio2016 #HajráMagyarok #GoForGold!