Médiatanács,
Médiatudományi Intézet

A Facebook ma egyike a talán leginkább megosztó közösségi szolgáltatásoknak. Csupán az elmúlt egy évben – gondolva a Cambridge Analytica adathalászati botrányára, vagy a napokban kirobbanó nézettségi manipulációra – számos olyan eset látott napvilágot, ami felvetette a piaci szereplővel szembeni keményebb fellépés gondolatát. Ennek eredményeként számos eljárás indult az elmúlt hónapokban a közösségi média szolgáltatóval szemben, ami nagyobb részt a Facebook kiterjedt adatgyűjtését és a nem megfelelő biztonsági intézkedéseinek számon kérését célozta.

Újabb kellemetlenség ütötte fel a fejét a Facebook háza táján. A napokban robbant a hír, miszerint egy fejlesztés közben fellépő hiba miatt a legjelentősebb közösségi oldal magától átállította 14 millió felhasználó új posztjainál a javasolt alapbeállítást úgy, hogy az átállítás nélkül automatikusan nyilvános legyen. Ennek következtében közel egy hétig a figyelmetlen posztolók úgy osztották meg teljes nyilvánossággal a tartalmaikat, hogy azt eredetileg ismerősi körüknek vagy egy meghatározott csoportnak szánták. A Facebook a hibát ugyan elhárította, de a feszhasználók a sérelmezik magánszférájuk megsértését. De beszéltünk-e privacy sérelemről, ha csupán posztjaink nyilvánosságának mértékével van probléma?

Május 25-e óta az Európai Unióban szigorúbb és mindenekelőtt egységesebb az adatvédelmi szabályozás (General Data Protection Regulation – GDPR). A fogyasztóvédők azt várják az új szabályozástól, hogy az olyan hatalmas mennyiségű személyes adatot kezelő nemzetközi vállalatokkal szemben mint amilyen a Facebook, a Google, az Amazon stb. szigorúbb eszközökkel lehet majd fellépni. Eddig a nemzeti hatóságok lehetőségei igen korlátozottak voltak, hogy az ilyen internetes óriásokat adatkezelési gyakorlatuk megváltoztatására ösztönözzék.

Influencer lehet bárki. Nem csupán természetes személy, de bármilyen alak (állat vagy akár kitalált figura), aki a közösségi médiaplatformokon kialakított nagyszámú követettségét felhasználva reklámértékű, befolyásoló, valamely termék vásárlására vagy szolgáltatás igénybevételére ösztönző tartalmakat oszt meg.

Megjelent a Wolters Kluwer kiadóval közös szakkönyvsorozatunk legújabb kötete, Papp János Tamás A közösségi média szabályozása a demokratikus nyilvánosság védelmében című monográfiája, mely a közösségi oldalak és a szólásszabadság legfontosabb kérdéseivel foglalkozik.

Az előadók a gyermekek fejlődése és a médiatartalmak potenciális hatása közötti összefüggéseket mutatják be a legújabb kutatási eredmények ismertetésével.

Egyre többet hallunk arról, hogy a közösségi médiák függőséghez vezetnek, károsan hatnak a felhasználókra és nem csak azáltal, hogy a felnőtteket véleménybuborékban tartják a kiajánló algoritmusokkal, de a kiskorúak személyiségfejlődését is negatívan befolyásolják. Politikusok panaszkodnak a közösségi platformok véleményformáló káros hatásáról, az Európai Unió pedig mederbe próbálja terelni a platformok szabályozását.

Az Európai Bizottság 2020 végén bocsátotta ki az Európai Demokráciára vonatkozó cselekvési tervét (Cselekvési terv), mely azokra a kihívásokra próbál választ adni, melyek a digitális környezetben az európai választások integritását, illetve az európai nyilvánosság működését veszélyeztetik. Noha közleményben feltárt veszélyek és kapcsolódó megoldási javaslatok az Európai Unióra és tagállamaira vonatkoznak, azokat tanulságos az amerikai elnökválasztás és a közösségi média viszonyán keresztül is szemlélni.