Kép forrása

A vizsgálat egyebek között a portugál Aptoide app store panaszára indult, mely azt sérelmezte, hogy a Google szinte ellehetetlenítette a rivális alkalmazások letöltését a Google Android rendszerén futó eszközökre, ezzel vágván el a versenyt az appok terén. Az Európai Bizottság e héten ismertetett kifogásközlése szerint a „Google által (…) alkalmazott stratégia az általános internetes keresőszolgáltatások piacán élvezett erőfölényének megőrzésére és megerősítésére szolgál.”

Európa- és világszerte az intelligens mobileszközök megközelítőleg 80%-a a Google által kifejlesztett Android mobil operációs rendszerrel működik, hiszen annak idején a mobilgyártók (Samsung, HTC, stb.) rá voltak utalva az Androidra, hogy gyorsan terjeszkedhessenek a feltörekvő piacokon. Azóta azonban úgy tűnik, a Google szerződései korlátozzák őket a bevételeik növelésében, hiszen e megállapodások megnehezítik vagy ellehetetlenítik más keresőprogramoknak az eszközökre való telepítését. A felhasználók lassan csak Google térképet, keresőt és e-mailt használhatnak, miközben az okostelefonok piacán nem marad más alternatíva, mint a Google operációs rendszerét használni. Miközben egyesek szerint semmilyen jogsértés nem történt, hiszen az Android nyílt forráskódú rendszer, ráadásul a fogyasztókat semmi sem akadályozza meg abban, hogy a versenytársak ingyenes keresőit, a Binget vagy a Yahoot töltsék le és használják, a valóság ennél árnyaltabb: a mobilgyártóknak licenszdíjat kell az egyébként ingyenes Androidért fizetniük, amennyiben azon fut az általuk értékesített telefon, tablet, ráadásul a Google kedvezményeket biztosít azoknak a gyártóknak és hálózatüzemeltetőknek, akik előre telepítik a Google Search-öt a mobileszközökre. Habár a Google nem tiltja el partnereit más keresők telepítésétől, ezek szerződésükben vállalják, hogy a Google alkalmazásokat a képernyő kiemelt pontjaira telepítik.

Margrethe Vestager versenypolitikáért felelős biztos azt nyilatkozta, „a Google magatartása – az uniós antitrösztszabályokat megszegve – gátolja a fogyasztókat abban, hogy a mobilalkalmazások és -szolgáltatások szélesebb skálájából választhassanak, és útját állja a más piaci szereplők általi innovációnak.” Habár a gazdasági erőfölény önmagában nem tilos az uniós jogban sem, ezzel a kivételes piaci pozícióval különleges felelősség is jár – bizonyos piaci stratégiákat, melyeket más szolgáltatók egyébként szabadon alkalmazhatnak, az erőfölényben lévő Google már nem folytathat.

A Google szerint azonban az egészséges versenynek nyilvánvaló jele, hogy az Amazon és a Nokia az Android ingyenes változatán fut, ezeken a Google alkalmazások meg sem jelennek – kritikusok szerint azonban ezek az eszközök nem lettek népszerűek a fogyasztók körében. Ha a Bizottság vizsgálatának eredményeként elmarasztalják a Google-t, éves árbevételének 10 %-áig, akár 7 milliárd dollárig terjedő bírságot is kivethetnek rá, továbbá előírhatják operációs rendszerének módosítását vagy a partnereivel kötött szerződések átalakítását. A New York Times rámutat, hogy egy ilyen döntés hatására az európai felhasználók sokkal szélesebb körű mobilszolgáltatásokhoz férhetnének hozzá hosszú távon, mint az amerikai felhasználók.

Nem ez a Google egyetlen erőfölényes ügye, melyben az Európai Bizottság vizsgálódik: 2010-ben a Bizottság azt vizsgálta, vajon az ingyenes árösszehasonlító-szolgáltatásoknak (ún. vertikális keresőszolgáltatások) a Google kereső találati eredményeiben való hátrasorolása sérti-e az Unió anti-tröszt szabályait. A Bizottság szerint a Google keresőrendszerében alacsony „minőségi besorolást” adott a rivális szolgáltatóknak, mellyel ezek a versenytársak a találatok körében hátrébb sorolódtak vagy magasabb díjat kellett fizetniük a kiemeltebb találati pozícióért. Emellett a Bizottság szerint a Google kizárólagossági megállapodást is kötött hirdető partnereivel, megakadályozva azt, hogy azok weboldalaikon versenytársak hirdetéseit is megjelenítsék. Az eljárást kritizálók szerint azonban a minőségi besorolásban semmi kifogásolni való nincs, hiszen a minden rangsorolástól mentes, „természetes keresés” olyan véletlenszerű találatokat eredményezne, amelyek semmilyen módon nem volnának a keresést végző személy hasznára.

Egyesek szerint a Bizottság vizsgálódásait amerikai és német lobbisták irányítják, akiknek érdekükben állna a Google erőfölényének megtörése: a Reuters információi szerint az amerikai Microsoft, Oracle és Twenga cégekből felálló FairSearch, illetve a német Axel Springer és Hubert Burda Media forgolódik az európai versenyhatóság körül. Mások úgy látják, a Bizottság eljárása valójában csupán a transzatlanti tech-küzdelem újabb felvonása: „Európa új fejezetet nyitott az amerikai tech-cégek elleni tartós küzdelmében. Ezek a cégek, ideértve még az Amazon és a Facebook-ot, határozzák meg, hogy Európa mintegy 500 milliós lakossága hogyan fogyasztja a digitális szolgáltatásokat, így a közösségi médiát, online műsorokat és miként vesz részt az e-kereskedelemben.”

Az eljárás lehetséges kimenetelét illetően ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a Bizottság manapság nagyobb óvatosságot tanúsít az internetes szolgáltatások körében felgöngyölített erőfölényes ügyekben, hiszen ezeken a piacokon a rohamos technológiai változásoknak köszönhetően pillanatok alatt átrendeződhetnek a piacok, mellyel az uniós közigazgatási anti-tröszt eljárás nem mindig tud lépést tartani: ez bizonyosodott be a még 2009-ben indult Microsoft-ügyben is.