Az új jogszabály védelmében Ryszard Terlecki, a PiS parlamenti frakcióvezetője hangsúlyozta: nem szabad megengedni, hogy a média heteken keresztül a kormány politikájának kritikájával legyen elfoglalva, miközben Jaroslaw Kaczyinski pártelnök egyenesen „a németek befolyását” látta a lengyel média tudósításaiban. A német Bild napilapnak adott interjújában Witold Waszczykowski külügyminiszter azzal indokolta a módosításokat, hogy “az előző kormány egy baloldali programot valósított meg (a közszolgálati médiában). Mintha a világ egy olyan marxista modelt követne, mely csak egyetlen irányba fejlődhetne tovább – a kultúrák és fajok keveredése, a biciklisták és vegetáriánusok világa felé, akik csak megújuló energiát fogyasztanak és küzdenek a vallásosság minden megnyilvánulása ellen.” Andrzej Duda köztársasági elnök ezért „a semleges, objektív és megbízható média” reményében írta alá a törvényt. A lengyel médiában további változások is várhatók: Krzysztof Czabanski médiareformért felelős miniszterhelyettes szerint a közszolgálati médiát „nemzeti médiává” alakítják át, amely ezentúl „a nemzeti hagyományok, valamint a hazafias és a humanista értékek ápolására” koncentrál majd.

A jogszabály elleni tiltakozásul még hatályba lépése előtt lemondott a lengyel közszolgálati televízió teljes vezetősége, a Polskie Radio pedig óránként felváltva játssza a lengyel himnuszt és az Örömódát.  A PiS akciója azonban balul is elsülhet, hiszen egy felmérés szerint éppen a lengyel társadalom mintegy 90 százaléka által nézett TVP1 volt a legkiegyensúlyozottabb adó – most pedig éppen ennek a csatornának a műsorában következhet be változás.

A nemzetközi sajtószabadság index 18. helyéről induló Lengyelországban most sokan a véleményszabadság lehetséges beszűkülésétől tartanak. Az Újságírók Határok Nélkül, az Európai Műsorsugárzók Uniója és az Európai Újságírók szövetsége attól tartanak, hogy a jogszabályi módosításokkal veszélybe sodródik a médiapluralizmus, miközben a közszolgálati rádió és televízió a lengyel kormány közvetlen befolyása alá kerül. Az említett szervezetek az Európa Tanács Újságírás és újságírók biztonságának előmozdításáért létrehozott platformjához fordultak panasszal.

Az Európai Bizottság a lengyel kormánnyal történt informális egyeztetések tükrében január 13-án úgy döntött, hogy megindítja az eredetileg a magyarországi átalakulások kapcsán kidolgozott új jogállamisági mechanizmust, melynek keretében „strukturált párbeszédet” kezdeményez a lengyel hatóságokkal, hogy megbizonyosodjon arról, veszélyben van-e Lengyelországban a jogállamiság intézménye. Amennyiben a Bizottság úgy találja, hogy a lengyel változások rendszerszintű fenyegetést jelentenek a jogállamiságra, határidő tűzésével javaslatot tesz bizonyos intézkedések meghozatalára. Végül, a Bizottság „jogállamisági javaslata” alapján hozott intézkedések tükrében dönt az Unió szupranacionális intézménye arról, hogy Lengyelországgal szemben politikai szankciók meghozatalát javasolja-e az Európai Tanácsnak.

Miközben a lengyel igazságügyi miniszter, Zbigniew Ziobro a szerinte „baloldali befolyás” alatt álló Európai Bizottság aggályait „alaptalan vádaknak” nevezte, Lengyelország maga fordult az Európa Tanács mellett működő Velencei Bizottsághoz, hogy értékelje az országban lezajlott átalakulásokat. Mindeközben az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker igyekezett lehűteni a kedélyeket: „Ne essünk túlzásokba. Jó viszonyt ápolunk Lengyelországgal, úgyhogy nagyon is konstruktív módon közelítjük meg ezt a kérdést. Itt nem Lengyelország kicsinálása a cél.”