Nem kiegyensúlyozott az osztrák köztelevízió programkínálata
Az osztrák médiahatóság megállapította, hogy a köztelevízió programkínálata nem felel meg a sokszínűség törvényi előírásának, a csatorna azonban vitatja a határozat megállapításait és fellebbezni készül.
A Kommaustria döntésében azt mondta ki, hogy az ORF 2010. január 31 és 2011. augusztus 31. között nem teljesítette a közszolgálati rádióról és televízióról szóló törvény előírásait, mert nem biztosította, hogy a tájékoztató-, a kulturális, a szórakoztató és a sportműsorok kiegyensúlyozott arányban legyenek jelen műsorkínálatában. Megállapítása szerint a kulturális műsorok aránya az ORF egyes és kettes csatornáján aránytalanul kevés, mindössze 3 százalék volt a szórakoztató műsorok 50 százalékos arányához képest.
A Kommaustria a versenytársak, az Osztrák Kereskedelmi Adók Szövetsége (Verband Österreichischer Privatsender) által benyújtott panasz alapján indított eljárást. A hatóság első alkalommal vizsgálta az ORF programkínálatának sokszínűségére vonatkozó kötelezettségeinek teljesítését, és feltételezte, hogy a kiegyensúlyozatlanság részben a közszolgálati tévé ORF III – Kultur und Information és az ORF Sport + elnevezésű csatornáinak tavaly októberi indulásából adódhatott, és elismerte, hogy mára az egyensúly a tematikus csatornákkal együtt nagyjából helyre is állt.
Megállapította azonban a jogsértést az ORF1 és ORF2 viszonylatában, az előbbi közszolgálati médiaszolgáltató műsorkínálata ugyanis a panaszban megjelölt időszakban 80 százalékban szórakoztató elemeket tartalmazott, nem teljesítve a sokszínűségre vonatkozó előírást. Határozatában kimondta, hogy a törvény alapján meghatározott százalékarányoknak kell teljesülniük az ORF1-en és az ORF2-n. Egy csatornán a négy törvényben előírt kategória (információ, kultúra, sport, szórakoztatás) közül legkevesebb háromba tartozó műsorszámoknak több mint tíz százaléknyi műsoridőt kell kitölteniük, de nem haladhatják meg a 66 százalékot, és legalább a csatornák valamelyikén több mint tíz százalékkal kell jelen lennie mindegyik témakörnek. Ha az egyik kategória valamely adó kínálatában nem szerepel, azt a másikéban feltétlenül szerepeltetni kell. A szakvélemény szerint ezek a feltételek nem teljesültek a kulturális műsorszámok tekintetében.
Alexander Wrabetz, az ORF vezérigazgatója szerint a hatósági határozat a tévé „függetlenségébe való beavatkozásnak” minősül, és sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményének 10. cikkében biztosított véleménynyilvánítás szabadságát. A Pressének adott interjúban kijelentette, hogy „minden jogi eszközzel” küzdeni fognak ellene. Egy szombati lapnak nyilatkozva jogtalannak nevezte, hogy a hatóság „pontos százalékarányokat írjon elő”. Vitatta a jelentés függetlenségét is, nézete szerint annak szerzője „túlságosan kötődik a német tulajdonú kereskedelmi tévékhez”, továbbá kifejtette, hogy a hatóság a kultúra fogalmát túlzottan szűken értelmezi.
A vezérigazgató az interjúban a magyar médiahatóság működéséhez hasonlította a Kommaustria vizsgálatát, és azt nyilatkozta, hogy „Egész Európában felhördültek, mert Magyarországon a médiahatóság pontosan előírja, mi történjen a közmédiánál, és most ez történik Ausztriában is”.
A sokszínűség védelmében azonban nem a függetlenség csorbítását és a médiahatóság „felháborító” hatáskörét kellene látni. Az ET Miniszteri Bizottsága 2007-ben a közszolgálati média információs társadalomban betöltött szerepéről elfogadott ajánlása arra szólítja fel a tagállamokat, hogy a digitális környezetben is biztosítsák a közszolgálati média alapvető szerepét, lehetővé téve ezzel annak szélesebb körű demokratikus, kulturális és társadalmi szerepvállalását. A dokumentumban a közszolgálati médiával szemben megfogalmazott alapvető elvárások között szerepel a belső pluralizmus és a sokszínű műsorkínálat is. A magyar jogalkotó ezt az uniós előírást építette be a törvénybe [Mttv. 83. § (1) o)], és ennek ellenőrzését bízta a hatóságra, nincs ez másképpen Ausztriában sem. A Kommaustriának a szövetségi médiahatóságról és hírközlési hatóságról szóló törvény (Bundesgesetz über die Einrichtung einer Kommunikationsbehörde Austria und eines Bundeskommunikationssenates) 2. § (3) 2. pontjában megfogalmazott kötelezettsége „a vélemények sokszínűségének és a műsorszámok minőségének biztosítása”.
A csatornának két hét áll rendelkezésére, hogy fellebbezést nyújtson be a Szövetségi Kommunikációs Igazgatóságra (Bundeskommunikationssenat), a fellebbezés halasztó hatályú. Ha a határozat jogerőssé válik, a közszolgálati médiaszolgáltatónak felül kell vizsgálnia az egész műsorkínálatát és az előírásokhoz kell igazítania azt.