2013. január 1-jétől a készülék üzembentartási díjat (Rundfunkgebühr) felváltotta a közszolgálati hozzájárulás (Rundfunkbeitrag) Németországban. A 15. médiaszolgáltatásról szóló szabályozást módosító tartományközi szerződés (Rundfunkänderungsstaatsvertrag) értelmében a készülék-alapú díjszabás helyett lakásonként kell majd egyszer megfizetni a közszolgálati hozzájárulást, függetlenül attól, hogy hány készülék van használatban, illetve hányan laknak ott és veszik igénybe azokat. A technológiai fejlődés tette szükségessé a változást, hiszen, amikor már egy okostelefonnal lehet rádiót hallgatni és számítógépen tévét nézni, nehéz a készülékek funkciója alapján a díjat megállapítani.

A Szövetségi Fogyasztóvédelmi Egyesület szerint nagy szükség volt erre a reformra, minden hátrányával együtt. Vannak, akiket ugyan rosszul érint ez a modell, mert egyáltalán nem, vagy csak egy készülékkel rendelkeztek, és most rájuk is terhet ró a hozzájárulási rendszer, sőt megszűnt a fogyatékkal élők mentessége is, de a felmérések szerint a háztartások többségének anyagi megkönnyebbülést hozott. Nem jártak azonban jól a szolgáltatók, esetükben telephelyenként fizetendő a hozzájárulás, mértékét az alkalmazottak létszáma, a helyiségek vagy a cég tulajdonában álló, rádióval felszerelt autók száma alapján határozzák meg. Becslések szerint a lakosság terhe 600 millió euróval növekedik, a vállalati szférától pedig 950 millió euróval több pénzt vonnak el évente 2012-höz képest.

Különösen a leányvállalatokkal rendelkező, sok telephelyet üzemeltető cégeknek, üzletláncoknak hoz a reform a tavalyinál lényegesen több kiadást. Az egyik élelmiszerboltokat üzemeltető cégnek például 500 százalékkal többet kell közszolgálati műsorszórási hozzájárulásként kifizetni, mint amennyit erre a célra készülék-üzembentartási díjként áldoztak. A Deutsche Bahn vasúthálózat-üzemeltető leányvállalata, a DB Netz az eddigi 26 ezer euró helyett 472 ezer eurót lesz kénytelen fizetni. A céges személygépkocsik alapján történő díjszámítás az autókölcsönző cégekre ró aránytalan terheket. A drogérialáncolatok kiadása is nagymértékben megnövekedett, az egyik üzemeltető, amely tavaly 40 ezer euró készülék-üzembentartási díjat fizetett, idén 200 ezer euró közszolgálati műsorszórási hozzájárulást lenne kénytelen kigazdálkodni, de nem hajlandó elfogadni az új szabályozást, és januárban bírósághoz fordult. Az üzletlánc jogi képviselője a bajor alkotmánybíróságra benyújtott keresetében úgy fogalmazott: „Az hogy a cég ekkora összeg megfizetésére köteles, és ebből semmilyen hasznot nem tud realizálni, az túlmegy az ésszerűség minden határán.” A panasz az egyenlő bánásmód elvének megsértésére hívta fel a figyelmet, ahogy azt korábban Ermano Geuer passaui ügyvéd, alkotmánybírósághoz benyújtott indítványában szintén kifogásolta.

A Kereskedelmi Szövetség felkérte a lipcsei alkotmány- és médiajogászt, Christoph Degenhartot, hogy készítsen egy jelentést a szabályozás alkotmányossága tekintetében, annak eredménye februárra várható. Álláspontjuk szerint ugyanis aránytalanul sújtja az új rendszer az azonos nagyságú, ámde több telephellyel rendelkező versenytársakat.

A népszerűtlen reform célja a német közszolgálati média életben tartása, amelynek költségvetése a Handelsblatt üzleti napilap szerint az egyik legmagasabb Európában. Az ARD, a ZDF és a Deutschlandradio, a három  országos közszolgálati médiaszolgáltató együtt az utóbbi években a készülék-üzembentartási díj révén évi 7,5 milliárd euró körüli összegből gazdálkodhatott, míg például a brit BBC évente átlagosan 4,4 milliárd bevételre tesz szert az előfizetési díjakból. A német közmédia-finanszírozás korábbi megoldása példaként szolgált az uniós tagállamok, köztük Magyarország számára is. Az üzembentartási díj megállapítása szövetségi szinten történt. 1975-ben, a tartományi kormányok miniszterelnökeinek határozata alapján létrehozták Pénzügyi Szükségleteket Megállapító Bizottságot, a KEF-et (Kommission zur Ermittlung des Finanzbedarfs). A 16 független szakértőből álló szervezetbe minden tartomány egy-egy tagot delegál, mégpedig úgy, hogy valamennyi érintett szakterület képviselve legyen, ez a bizottság jogosult ugyanis a díj megállapítására. Az üzembentartási díjnak Németországban két törvényben meghatározott funkciója van: egyrészt a közszolgálati műsorszolgáltatás ellátásának biztosítását kell részben fedeznie, másrészt a közszolgálati médiaszolgáltatás fejlesztésére használható fel. Az üzembentartási díjat felváltó közszolgálati hozzájárulás is a fent említett célra jött létre és mértékét is a KEF jogosult megállapítani.

Hogy az új modell, amely ellen már életbe lépése előtt is heves tiltakozások voltak, példaként szolgál-e majd az európai országok közszolgálati médiafinanszírozásának átalakításához, valószínűleg nagyban múlik annak alkotmánybírósági megítélésén is. A kritikák olvasása közben nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy a közszolgálati médiaszolgáltatás működtetésének célja az állampolgárok tájékoztatásának és a véleménynyilvánítás szabadságához való jogának szolgálata. A sok beadvány közül eddig egy kérdésben hozott döntést a szövetségi alkotmánybíróság (Bundensverfassungsgericht). 1 BvR 199/11 sz. ítéletében kimondta, hogy az internetezésre alkalmas számítógépek használóinak közszolgálati hozzájárulás fizetésére való kötelezése nem alkotmányellenes.