Új szereplők és új kapuőrök az audiovizuális médiában
Öt-tíz évvel ezelőtt, az esti szórakozás részeként, a televízió képernyői előtt ülve, arról döntött a család, hogy melyik csatornára kapcsoljon. Napjainkra ez megváltozott, esténként most arról döntenek, hogy televíziócsatornákat nézzenek-e, vagy valamelyik streaming szolgáltatást, vagy talán a Youtube-on valamilyen tartalmat. A televíziózás az elmúlt időszakban nem gyengült, hanem csak átalakult audiovizuális médiává, és ebben a folyamatban új szereplők jelentek meg az audiovizuális tartalmak piacán és a nemzeti médiapiacokon.
A hajdanán egyszerűen „televíziózásnak” nevezetett audiovizuális média mára jelentősen diverzifikálódott: a lineáris televíziózás kibővült az internetes platformon elérhető lekérhető (on demand) tartalomfogyasztással, és ma már a kettő együtt adja ki a nézők jelentős részének audiovizuális fogyasztási portfólióját.
1. ábra: A televíziózás átalakulása mozgóképes (audiovizuális) taralomfogyasztássá. Forrás: saját szerkesztés
A nézők előtt megjelenő mozgóképes kínálat már évek óta nem csak a televíziók lineáris adásaiban megjelenő vagy könyvtáraiból letölthető tartalmakból áll, hanem eleve a streaming platformokra gyártott, illetve a felhasználók által készített (user generated) tartalmak is egyre szélesebb körben elérhetők. Az újonnan létrejövő kínálat olyan új szolgáltatások megjelenésével alakult ki, mint a streaming- és egyéb lekérhető (on demand) könyvtárak, Free, ad-supported streaming television (FAST) szolgáltatások, valamint videómegosztó platformok.
A FAST azt az ingyenes, hirdetésekkel támogatott televíziózási formát jelenti, amelyet lineáris formátumban játszanak le. A FAST tehát egy interneten továbbított, azaz OTT (over-the-top), lineáris csatornákat, és gyakran on-demand könyvtárakat is kínáló, ingyenes tartalomszolgáltatás. Több cég működtet FAST platformokat, de a nagy kínálattal rendelkezők az Amerikai Egyesült Államokbeli stúdiók és néhány óriáscég tulajdonában vannak. (pl. pluto, tubi, Xumo, Freewee, SamsungTV+)
Az új szolgáltatások révén új szereplők is megjelentek az audiovizuális tartalomszolgáltatásban és tartalomgyártásban. Nemzetközi szinten is jelentős tőkeerővel rendelkező globális vállalkozások léptek be tartalomszolgáltatóként az egyes országok audiovizuális piacaira, amelyek kizárólag, vagy többségében globális tartalmakat kínálnak, és – éppen diverzifikált globális piacaik révén – magas veszteségtűrő képességgel rendelkeznek.
Az audiovizuális kínálat jelenleg, a hagyományos televíziók mellett, öt nagy szolgáltatói csoporttól érkezik a nézőkhöz:
- Hollywoodi filmstúdiók (pl. Disney, Warner, Paramount, Universal, Sony, Lionsgate)
- Óriáscégek (pl. Amazon, Netflix)
- Platformszolgáltatók (Youtube, TikTok)
- IT és technológiai cégek (pl. Google, Apple)
- Televíziókészülék gyártók (pl. Samsung, LG)
Az egyes országok audiovizuális piaca és fogyasztási kultúrája szempontjából az új szereplők megjelenésével a nézők által elérhető kínálat bővült és globalizálódott. Piaci értelemben pedig olyan cégek kerültek be az iparágba, amelyek a diverzifikált tartalomfogyasztás minden területén szolgáltatnak (leszámítva a hagyományos lineáris televíziózást), nélkülözhetetlenné téve jelenlétüket az egyes piacokon. Ez mind a fogyasztási szokásokat, mind a hagyományos piaci szereplők üzleti mozgásterét átalakította.
Az ily módon kibővült audiovizuális kínálat eszközöktől független, nem csak okostelevíziókon, hanem mobil eszközökön (mobiltelefon, laptop, tablet) is elérhető. A kényelmes, hordozható eszközök elérhetősége és növekvő penetrációja ellenére ugyanakkor a streaming plaformok esetében a nézők egyelőre az okostelevíziók képernyőjét preferálják.
2. ábra: Streaming platformok használatának eszközei 2022. Forrás: Statista/Conviva
Mindez kiváltságos, kapuőr pozícióba juttatja a televíziókészülék gyártókat és az okostelevíziókon futó operációs rendszerek működtetőit, hiszen eldönthetik, hogy mely szolgáltatásokat teszik elérhetővé kínálatukban, és ezek milyen sorrendben jelennek meg a képernyőn a nézők számára. Nem véletlen, hogy olyan cégek is televíziókészülék gyártásba kezdtek, amelyek eddig ezzel nem foglalkoztak (pl. Amazon), és fordítva: egyes televíziókészülék gyártók saját tartalomszolgáltatást indítottak készülékeiken (pl. Samsung, LG).
Összefoglalva: a piac jelentős átrendeződését jelzi, hogy a legtöbb ország televíziós piacán mára megjelentek és egyre nagyobb súlyt képviselnek a globális tartalomszolgáltató óriáscégek, miközben a „kapuőr” szerepbe a kábel- és műholdas szolgáltatóktól mellé bejelentkeztek a televíziókészülék gyártók és az operációs rendszerek készítői.
(A szerző a Budapest Metropolitan Egyetem Digitális Tanulmányok Intézetének adjunktusa)