A kutatás számos vonatkozásban épít a korábbi felmérésekre, amelyek közül a legfontosabb a 2011-ben végzett hasonló kutatás, amikor a médiafogyasztás és a nemzeti identitás viszonyrendszere állt a vizsgálódás középpontjában. Már az akkori felmérés eredményei is felkeltették a közszolgálati médiumok szakembereinek érdeklődését, pedig a kitűzött kutatási cél jellegéből fakadóan csak viszonylag kevés információt kaphattak az egyes konkrét műsorok, tartalmak nézettségéről, hallgatottságáról. Akkor mindössze néhány jellegzetes rádió- vagy tévéműsor fogyasztására kérdeztünk rá konkrét formában, mintegy példaként kiragadva azokat. A kutatás kifejezetten a fogyasztókra koncentrált, azaz a különböző médiatartalmak fogyasztásának „hatásaira” – azaz a kimutatható összefüggésekre. A jelenlegi kutatás középpontjában viszont, kifejezetten a közmédia áll, részletes képet kívánunk kapni a médiafogyasztásról, ám ezúttal a médiumok szemszögéből.

Amíg tehát 2011-ben elsősorban azt vizsgáltuk, hogy a médiafelületek által sugárzott információk miként hatnak a befogadók értékrendjére és identitására, ez esetben célunk – többek között – annak feltárása, hogy a nézők/hallgatók miképpen viszonyulnak a műsorstruktúra különböző, műfajilag eltérő programjaihoz. A nézői/hallgatói igények feltárása áll tehát a kutatás középpontjában, amely egyfelől a jelenlegi műsortípusok elfogadását/elutasítottságát tükrözheti, emellett azonban annak tesztelésére is lehetőséget nyújt, hogy a meglévő igények milyen irányban lehetnének követhetők (esetleg az identitásőrzés irányában módosíthatók) mind tartalmi, mind formai szempontból új műsorok beindításával.

Szemben a 2011-es adatfelvétellel, a most induló kutatás döntően a közszolgálati médiafelületekhez való viszonyt vizsgálja a határon túli magyarság körében,  a kereskedelmi adók nézettsége és hallgatottsága csupán kontroll változóként kap benne szerepet. Ennek oka, hogy egyedül a közszolgálati televíziók és rádiók műsorpolitikájának megújítása lehet alkalmas arra, hogy a jelenleg erőteljesen fokozódó értékerózió és identitásroncsolódás szempontjából „korrekciókat” hajtson végre mind a magyarországi, mind a határon túli magyarság tömegkommunikáció által meghatározott információs terében.

Az adatfelvétel október közepén zárul, az első szakmai elemzések az év végéig várhatóak.