Blogbejegyzés
Médiajog
2013. november 29. 10:48

Trollok végveszélyben: a brit rágalmazási törvény margójára

Nagy-Britanniában a jövőben az áldozatok védelme érdekében a weboldalak üzemeltetőinek kötelességük kiadni azok személyi adatait, akik a fórumokon hozzászólásaikban másokat sértegetnek, illetve rágalmaznak. A szabályozás célja rágalmazás esetén a sértettek dolgát könnyebbé tenni.

A Rágalmazásról szóló 2013. évi 26. törvény 5. szakasza, az úgynevezett "webhely-klauzula" szerint egy kommentet közzétevő személy ellen akkor lehet fellépni, ha rágalmazás, vagy becsületsértés miatt panasz érkezik a webhely üzemeltetőjéhez, a honlapján közzétett állítás miatt. A törvény további rendelkezése értelmében mentesülhet a felelősségre vonás alól az üzemeltető, amennyiben bizonyítja, hogy a honlapon közzétett írás nem tőle származik. Nem hivatkozhat erre azonban, amennyiben a panaszosnak nem volt lehetősége azonosítani az állítás íróját, vagy amennyiben korábban bejelentést tett a webhely üzemeltetőjénél, aki azonban erre érdemben nem reagált. A törvény további rendelkezése értelmében a miniszter (secretary of state) részletszabályokat állapíthat meg arra vonatkozóan, hogy mennyi idő áll rendelkezésére a panaszosnak bejelentést tenni, valamint hogy eltérő körülmények esetén milyen eltérés engedélyezhető a törvényben foglaltaktól. A törvény azt is meghatározza, milyen kritériumoknak kell teljesülnie ahhoz, hogy egy bejelentést hivatalos panasznak lehessen tekinteni, valamint megfogalmazza, hogy az említett szakasz rosszhiszemű alkalmazása esetén nem jár védelem a webhely üzemeltetőjének. Az új törvény tulajdonképpen megkönnyíti a trollok perelhetőségét.

Nagy-Britanniában számos esetben okoztak már a sértő kommentek problémát. Így például egyszer egy tizennégy éves brit lány ask.fm oldalán kért segítséget, hogy bőrbetegségére megoldást találjon, de segítségkérés helyett gyalázkodó üzeneteket kapott, melynek hatására felakasztotta magát [1] saját szobájában. Már ez az eset elindította azon jogi formula kidolgozásának gondolatát, melyen keresztül nyilvánossá tehetőek a kommentelők adatai. Egy másik ügyben tizenkét hét elzárásra ítélték egy fiatalt, aki sértő hozzászólásokat tett közzé egy eltűnt kislány Facebook oldalán. Egy további esetben a skót bíróság negyvenezer fontos pénzbüntetésre ítélt egy trollt, aki pedofilnak nevezett egy esélyegyenlőségi jogokért küzdő női aktivistát.

A troll megnevezés a trolling nevű tengeri horgászati technikából származik, amely során a horgász egy mozgó csónakból kivetett csalit elhúzza a halak előtt. Mások szerint a név forrása egy északi mitológiai szörny. Az internetes kommunikáció világában a troll egy névtelenül kommentelő személyt jelent, aki ingerlő módon teszi közzé gondolatait, vagy személyes meggyőződését erőszakossággal közvetíti, azzal a szándékkal, hogy más felhasználókból reakciókat provokáljon. Nehéz a trollokat, vagy hozzászólásaikat megítélni, mert a véleménynyilvánítás szabadságába az is beletartozik, hogy valaki esetleg olyan hozzászólást tesz, amelyet mások sértőnek ítélnek meg (holott valójában csak kritikusan vélekedik valamely kérdésben). Van azonban egy olyan pont, ahol már a jog is kénytelen beavatkozni, sőt be is avatkozik, ugyanis senki sem sértheti más becsületét, jó hírnevét, emberi méltóságát. A bevezetett brit szabályozás a trollok elleni fellépés könnyebbé tételét irányozza elő, az elszaporodó esetek kiküszöbölésére.

A troll-probléma továbbá számos államban felmerült már és bár nem sok, de néhány ország külön is büntetni rendeli. Így például a Grenada-ban büntetik azokat, akik online igyekeznek másokat bántani, nekik kárt okozni. A bejelentett bejegyzéseket a rendőrség kezdi el kivizsgálni, majd egy bíró dönti el, hogy valóban ártó jellegű volt-e a komment.  Akit a bíróság bűnösnek talál, azt akár 37 000 dolláros pénzbüntetésre vagy 3 éves börtönbüntetésre is ítélhet.

Link másolva!

Kapcsolódó anyagaink