A mesterséges intelligencia fogalma, jelenségköre és felhasználási módjai meglehetősen széttartóak. Vannak, akik már az „okos” technológiai megoldásokat is ide sorolják és vannak olyanok, akik csak a probléma megoldásra alkalmas eszközöket tekintik mesterséges intelligenciának. A technológiához optimista módon közelítő elgondolások a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket hangsúlyozzák: gyorsabb modellálása és megoldása komplex problémáknak az orvoslás területétől a termelési szektorokon át az oktatásig. A technológiai pesszimisták ugyanakkor a veszélyekre hívják fel a figyelmet, az emberi kontroll elvesztésére, az etikai kérdések megoldatlanságára.

A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Médiatudományi Intézete és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem konferenciájának célja volt a mesterséges intelligencia kérdésének áttekintése egyrészt a teológiai reflexiók, másrészt a szabályozási kérdések és harmadrészt a kommunikációs – kreatív szakmák irányából.

A mesterséges intelligencia hatással van a média világára is, aminek egyik ékes példája az AI-influenszerek megjelenése. Ennek két csoportja van, az emberszerű influenszerek, illetve a deepfake influenszerek – fejtette ki Guld Ádám, a Pécsi Tudományegyetem docense. Hozzátette, hogy valódi AI-influenszer még nem létezik, ezek többnyire ember által alkotott és létrehozott karakterek.

Nemcsak etikai, hanem jogi szempontból is ingoványos talaj még az AI. A jelenlegi jogi megközelítés szerint a kizárólag MI-alkotta művek nem állhatnak szerzői jogi védelem alatt, a hazai szabályozás alapján ugyanis csak természetes személy lehet az alkotó – hívta fel a figyelmet Lábody Péter, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) szakértője és az NKE Információs Társadalom Kutatóintézetének kutatója. 

Papp János Tamás, a PPKE egyetemi adjunktusa szerint valós félelem volt évekkel ezelőtt, hogy a személyre szabott hírfogyasztás, a közösségi oldalak és a keresőmotorok által elénk tárt források buborékokat alakíthatnak ki, azonban ez a jóslat nem teljesen valósult meg, hiszen az emberek többsége több különféle tartalmat fogyaszt. Kifejtette, hogy lényegében nem az AI zár bennünket buborékba, hanem mi zárjuk buborékba saját magunkat: a közösségi média fokozza ezt a jelenséget, amely korábban is jelen volt az életünkben, csak más formában.

Az ember társas lény, a gépi kommunikáció, a chat botok, a chat GPT alapvetően változtatja meg a jelentéslétrehozás társas folyamatát, a face-to-face kommunikációt felváltja a face-to-interface (vagy HCI). A kommunikációs szakmákban, az újságírás területén már nemcsak az adatbázisok, drónok használata, de a tartalmak automatizált létrehozása is elterjed. Az újságírás nemcsak tények, hírek objektív, kiegyensúlyozott és tárgyilagos bemutatása – az újságírás gondolat is. Emberi kultúránk alapja a történetmesélés, ám a történeteknek a cselekményen túl mindig van morális és esztétikai dimenziója is.  

A technikai fejlődés kódolva van a társadalomban, hiszen a világ azért gyorsult fel ennyire, mert sokan lettünk a bolygón, gazdagabbak lettünk, a technológiai újításokkal pedig ezekre a helyzetekre reagálunk – magyarázta Rab Árpád jövőkutató, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem főmunkatársa a konferencián. A mesterséges intelligencia következtében valószínűleg nem tűnnek el komplett szakmák, csak átalakulnak, új iparágak jelennek meg, mint ahogy eddig is a történelem során. A mesterséges intelligencia nem veszi el a munkánkat, de az AI-t ügyesebben használó versenytárs igen – vonták le a konferencián a végkövetkeztetést.