Edward Snowden 2013 közepén szivárogtatott ki titkos dokumentumokat, információkat az NSA gyakorlatáról. Ezért hazájában, az Egyesült Államokban, bírósági eljárást indítottak ellene, és azzal vádolják, hogy kémkedett valamint szándékosan közölt titkos hírszerzési információt jogosulatlan személlyel. A kémkedéssel vádolt informatikus tavaly augusztusban egy évre menedékjogot kapott Oroszországban.

Az ENSZ emberjogi biztosának idén júliusi nyilatkozata szerint Edward Snowden szívességet tett az emberiségnek az információk felfedésével, és ezért nem jogos az USA felháborodása, és a büntetőeljárás keretében történő felelősségre vonás is szükségtelen. Navi Pillay a botrány kipattanása után egy évvel azt is kifejezésre juttatta, hogy azokat a személyeket, akik az alapvető emberi jogok megsértéseit fedik fel, védeni kell, és szükségünk van rájuk. Az emberi jogi biztos szerint Edward Snowden-nek hálával tartozunk, amiért nyilvánosságra hozta ezeket az információkat. Mint ismert – illetve a kiszivárgott dokumentumokból kiderült –  az NSA a brit titkosszolgálattal (GCHQ) karöltve a teljes internetet megfigyelés alatt tartotta, minden internetes forgalmat tárolt és gyűjtött. Ezen felül olyan információk is napvilágot láttak, amelyek szerint az ügynökség munkatársai az így szerzett információkat több alkalommal személyes előnyszerzésre használták fel. Sokan pedig arról adtak hírt, hogy az NSA által létrehozott kémprogramokat ipari kémkedésre, és az USA gazdasági érdekeinek kiszolgálására is használhatták. Az ügynökség ezen kívül világszerte számos biztonsági rendszer és eljárás hatékonyságát gyengíthette meg saját munkája megkönnyítése érdekében, aminek járulékos veszteségeként azok tőle független hackerek számára is könnyebben feltörhetővé válhattak.

A történtek hatására az Európai Unió és tagállamainak vezetői is fontolóra vették, hogy egy független, kizárólag a tagállamok polgárai számára elérhető zónát építenek ki az interneten belül. Bár a technikai és jogi megvalósítás részletei egyelőre még homályosak, a különváló európai internetes felhő célja az amerikai kémkedéssel szembeni védekezés elősegítése lenne. Az NSA-botrány kirobbanását követően szerveződött tömegtiltakozások hatására az Európai Unió kilátásba helyezte az Egyesült Államokkal kötött adatcsere-egyezménye függesztését is, aminek keretében gyakorlatilag önkéntesen osztott meg információkat az USA ügynökségeivel. Végül azonban a jelek szerint az USA tudott olyan nyomást gyakorolni vagy éppen kedvezményeket felajánlani az uniós tagállamok meghatározó része számára, hogy azok képviselői az erre vonatkozó előterjesztést nem fogadták el, így egyelőre minden marad a régiben.

Az ügy kirobbanása óta egyébként folyamatosan kerülnek napvilágra, hogy mely vállalatok lehettek érintettek az amerikai kémkedési ügyben. Nemrégiben több internetes cég, köztük a Facebook, a Google is tiltott adatgyűjtés gyanújába keveredett. Az sem kétséges már, hogy az NSA Magyarország ellen is kémkedett, és hamarosan várható, hogy nyilvánosságra kerülnek a Magyarországgal kapcsolatos dokumentumok is. Arra egyelőre nincs válasz, hogy magyar politikusok szerepeltek-e az amerikai titkosszolgálatok célpontjai között.

A botrány még egy év után is folyamatosan tovább fokozódik, és nem tudhatjuk biztosan, hogy mikor és milyen eredménnyel ér véget. Egy biztos, Edward Snowden-t amerikai állampolgárként kötik az amerikai törvények, és ilyen alapon felelőssége megalapozott lehet. A kérdés –  mint sok más esetben – itt is az, hogy az alapvető emberi jogok védelme érdekében tevékenysége szükségesnek bizonyult-e, vagy ahhoz fűződik-e magasabb szintű közérdek, hogy az amerikai kormány titkos megfigyeléseket végezzen az esetleges terrortámadások kivédése, megelőzése érdekében.

Maga Snowden kiáll tettének helyessége mellett; nem árulónak, hanem közérdekű bejelentőnek, hazafinak tartja magát. Ma sem bánja, amit tett, így legalább nyugodtan alszik, mondta. Az Egyesült Államokban azonban a 1917-es kémkedési törvény alapján három rendbeli vádat emeltek ellene.