Az Alkotmánybíróság szóban forgó, akár elvi jellegűnek is tekinthető határozatát (3096/2014 (IV.11.) AB határozat) megalapozó ügy a 2014-es országgyűlési választások kampányidőszakának legvégén került alkotmányjogi panaszként a testület elé.

Az alapügyben a Zugló Lapok pártatlanságát vitatták, azaz azt kifogásolták, hogy egy önkormányzati tulajdonban álló lap az egyes jelöltekkel a választási időszakban nem bánik egyenrangúan. A Kúria végzésében – megváltoztatva az ügyben a NVB határozatát, az OEVB határozatára is kiterjedően – megállapította, hogy a Zuglói Lapok megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelvét (Ve. 2. § (1) bekezdés e) pont). A Kúria határozatát azzal az indokolta, hogy „választási időszakban bármely párt, bármely jelölt kampányanyagában foglaltak megismétlése az önkormányzat, mint helyi közhatalom által fenntartott sajtótermékben formálisan ugyan önálló cikket eredményez, mondanivalójával azonban sérti a rendeltetésszerű joggyakorlás követelmény[é]t.”

A Kúria döntését követően fordult a Zuglói Lapok szerkesztősége, továbbá a kiadvány kiadója és fenntartója az alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz, melyben a Kúria eljárásával kapcsolatban az Alaptörvény több rendelkezésének sérelmét is megjelölte, köztük utolsóként a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságára vonatkozót (IX cikk). Az AB tulajdonképpen érdemben csak az utóbbi kérdéssel foglalkozott, és a Kúria következtetésének (nevezetesen: „a közpénzből fenntartott önkormányzati lapok szerkesztési gyakorlatát a választási kampányidőszakban a Ve. követelményei korlátozhatják”) alkotmányosságát vizsgálta, vagyis: a tájékozódáshoz való jog érvényesülése érdekében korlátozható-e a szerkesztői szabadság ebben az esetben?

Ezzel kapcsolatban rögzítette korábbi álláspontját, nevezetesen: az egyes médiumok szabályozási terhei eltérőek. És bár ezek a nyomatott sajtónál a legenyhébbek, az önkormányzati lapok esetében, melyek a „közhatalmi szerv által fenntartott, közpénzből működtetett sajtótermékek […] mind a helyi közhatalom gyakorlása, mind a felhasznált közpénzek miatt más kapcsolatba hozható a társadalom tagjainak tájékozódáshoz való jogával. Erre tekintettel az ilyen sajtótermék által nyújtott tájékoztatásra mégis előírhatók bizonyos követelmények.”

Különösen indokolható ez a választási kampányban, hiszen az állampolgároknak mint választópolgároknak felértékelődik a teljes körű tájékozódáshoz való joga, hiszen az a cél, hogy a népképviseleti szervek megválasztására „a választók minél megalapozottabb döntése alapján kerüljön sor.” Azaz nevezett időszakban a közpénzből fenntartott sajtótermékek esetében alkotmányosan indokolható és szükséges a tájékoztatást érintő egyes követelmények előírása. Így az AB a Kúria döntésében foglaltakat így megerősítette.

Az Alkotmánybíróság egyéb iránt hivatkozik az ET egyik 1999-es ajánlására is, melynek a nyomtatott sajtóra vonatkozó része (I. 2. pont) kimondja, hogy a közhatalmi szervezetek tulajdonában lévő sajtótermékeknek tisztességesen, kiegyensúlyozottan és pártatlanul kell eljárni a választási kampány során, és egyik jelöltet vagy jelölő szervezetet sem diszkriminálhatják vagy támogathatják.

Az AB határozatban és a hivatkozott ET állásfoglalásban foglalt érvelés és követelmények a Kúria határozatában is fellelhetők tiszta formában, amikor az ügyet abból a szempontból vizsgálta, hogy sérült-e a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség elve (Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja). Noha a Ve. e szakaszának sérelmét a konkrét tényállás tekintetében nem állapította meg, érdemes a felhozott érvelés felidéznünk. A Kúria azt mondta, hogy az önkormányzati sajtótermékekben „a települések prominens személyeinek többszöri megjelenítése általános jelleggel nem kifogásolható” ugyanakkor különösen körültekintőnek kell eljárni az ilyen lapoknak választási időszakban, hiszen azok „a helyi közhatalmat jeleníti meg. Ebből következően „megkérdőjelezi az egyenlő esélyek elvének érvényesülését az a tény-, vagy akárcsak látszat, ha választási kampányban semleges pozícióját feladva az egyik jelölő szervezet vagy jelölt mellett tűnik fel. Ilyen esetekben […] alkalmas lehet az adott lapszám arra, hogy helyi szinten megbontsa a jelölő szervezetek és a jelöltek közötti esélyegyenlőségét.”