Blogbejegyzés
Médiajog
2014. június 5. 12:18

Nem kell kiadnia forrását Jana Winternek

Döntött az amerikai Legfelső Bíróság a tanúvallomás tételt megtagadó oknyomozó újságíró ügyében

Lezárult az elmúlt idők egyik legnagyobb port kavart forrásvédelmi ügye az Egyesült Államokban. Az amerikai Legfelső Bíróság helybenhagyta a New York-i Fellebbviteli Bíróság döntését, miszerint Jana Winternek, a FoxNews munkatársának nem kell felfednie, hogy kitől szerzett bizalmas információkat a 2012-es aurorai lövöldözésről.

Ahogy arról korábban többször beszámoltunk, Jana Winter, a Fox News riportere a Colorado állambeli Aurora belvárosában található moziban elkövetett tömeggyilkosságról szóló exkluzív összeállításában bűnüldöző forrásokra hivatkozva arról tudósított, hogy James Holmes elküldött egy notebookot a denveri Colorado Egyetem egyik pszichiáter professzorának tervekkel, rajzokkal, illusztrációkkal arról, hogyan készült a mészárlásra. Az ámokfutó a Batman-sorozat premierjén tüzet nyitott a közönségre, tizenkét embert megölt, további ötvennyolcat pedig megsebesített.

Jana Winter megtagadta a tanúvallomás tételt arra hivatkozva, hogy Colorado állam pajzstörvénye (Colorado Press Shield Law) értelmében nem kötelezhető forrása személyazonosságának felfedésére, mert tudósítása közérdeket szolgált. A törvény 3. szakasza kimondja, hogy hírek, információk csak akkor képezhetik az eljárás tárgyát, ha közvetlenül relevánsak és lényegesek az ügy eldöntése szempontjából, más ésszerű módon nem szerezhetőek meg és az arra irányuló nyomós érdek magasabb rendű, mint az Amerikai Egyesült Államok Első Alkotmánykiegészítésében foglalt véleménynyilvánítás szabadságának védelme. A colorado-i szabályok értelmében, ha a bíróság nem fogadja el Winter érvelését, és ő továbbra sem hajlandó kiadni bizalmas információit, akár hat havi szabadságvesztésre is számíthatott volna.

Az ügy akkor vett érdekes fordulatot, amikor kiderült, hogy az újságírónő tevékenységének székhelyére tekintettel a New York államban hatályos rendelkezéseket fogják alkalmazni az vele szemben, ennek köszönhetően pedig kedvezőbb elbírálásban részesülhet. A bizalmas információforrás esetében ugyanis abszolút védelmet garantál a New York-i szabályozás (New York Civil Rights Law § 79-h), azaz semmilyen körülmények között nem kötelezhető forrása felfedésére. A tárgyalások 2013 novemberében kezdődtek meg, a New York-i Fellebbviteli Bíróságon. és decemberben azzal a döntéssel zárultak, hogy Winternek nem kell Coloradóban szabadságvesztés terhe mellett bevallania, hogy kitől származnak a Holmes-ra vonatkozó információk. A Supreme Court (amerikai Legfelső Bíróság) pedig május 27-én helybenhagyta a New York-i fellebbviteli bíróság ítéletét.

Szakmai körök régóta szorgalmaznak egy olyan szövetségi törvényt, amely világosan meghatározza, hogy milyen jogaik vannak az újságíróknak, és feloldja az egyes államokban érvényes törvények közötti ellentmondásokat. Az Egyesült Államokban negyven állam (és District of Columbia) rendelkezik ún. „pajzstörvénnyel”, de ezek nagyon eltérőek. Egyesek csak a polgári jogi ügyekben, míg mások büntető eljárás során is garantálják a védelmet., néhány jogszabály csak a bizalmas forrásból eredő információknak biztosít védelmet, egyéb információk titokban tartását nem engedi. Az egyik legerősebb védelmet New York államban alkották meg, 1970-ben. A szövetségi szintű szabályozásra már több kísérlet is volt, 2006-ban elbukott egy törvényjavaslat, aminek átdolgozott változatát 2007-ben – demokrata és republikánus képviselők közösen – újra benyújtották. A pajzstörvény 2007-es tervezete szerint újságírásnak számít „a közösség érdeklődésére számot tartó helyi, nemzeti vagy nemzetközi eseményeket vagy ügyeket illető újdonságok vagy információk megszerzése, feldolgozása, összegyűjtése, lefényképezése, hangfelvétel készítése, megírása, megszerkesztése, beszámolók készítése és ezek publikálása”. Ez a definíció tehát megengedné, hogy egy blogger is újságírónak nevezze magát. Ha elfogadták volna, akkor a szövetségi pajzstörvény nemzetbiztonságot fenyegető azonnali veszély, életveszély, bizonyos esetben kereskedelmi titkok és személyiségi jogok megsértése esetén is a bíróság döntésére bízná, hogy az újságírónak kell-e vallomást tennie és felfedni forrását.

Az ügyet kirobbanása óta kitüntetett figyelem övezte szakmai körökben. Harmincnyolc újságíró-szervezet a New York-i Fellebbviteli Bíróságnak címzett levelében nyíltan is támogatta Janat és kiállt mellette Judith Miller, újságíró is, akit hasonló okból 2005. április 19-én [In re Grand Jury Suppoena: Judith Miller, 397 F. 3d 964, D.C. Cir. (2005)] 4 hónap börtönbüntetésre ítéltek.

Az amerikai újságíró-szervezetek és a Fox News a szólásszabadság diadalának tartják a Supreme Court ítéletét. A csatorna közleményben üdvözölte a döntést és felhívta a figyelmet arra, hogy nemcsak Jana Winter, hanem minden New York államban tevékenykedő újságíró bízhat az ott érvényben lévő pajzstörvényben, még akkor is, ha nem helyi történetet leplez le.

Link másolva!

Kapcsolódó anyagaink