Markus Pentikäinen, a Suomen Kuvalehti c. hetilap fotósa és újságírója éppen a 2006 szeptemberében, Helsinkiben tartott, Ázsia-Európa találkozón készített fényképeket, amikor rendőrség félbeszakította a demonstrációt, amely kezdett erőszakossá válni, és kérte a résztvevőket, hogy hagyják el a helyszínt. Húsz fő azonban nem engedelmeskedett, köztük Pentikäinen sem, aki újságírói mivoltára és munkavégzésre hivatkozva megtagadta a terület elhagyását. A rendőrség az ellenállókkal együtt őt is letartóztatta, 18 órán át fogva tartotta, majd az ügyész vádat emelt ellene. A finn bíróság bűnösnek találta, amiért nem követte a rendőri utasítást, de végül nem szabott ki büntetést vele szemben arra hivatkozva, hogy az újságíró magatartása megbocsátható.

A fotóriporter az EJEB-hez fordult az EJEE 10. cikkében szereplő véleménynyilvánítás szabadságához való jogának megsértése miatt, azt állítva, hogy a rendőri beavatkozás akadályozta őt újságírói kötelezettsége teljesítésében. A Bíróság azonban a Pentikäinen v. Finland ügyben (application no. 11882/10, 2014. február 4-i ítélet) megállapította, hogy a lázadás elhárítására irányuló intézkedés törvényben meghatározott volt, legitim cél elérése, a közbiztonság védelme és a zavargás, bűnözés megakadályozása érdekében történt, és a demokratikus társadalomban szükséges és arányos mértékűnek minősítette azt. A Bíróság felhívta a figyelmet arra, hogy a tüntetésről való tudósításhoz jogos közérdek fűződött, és Pentikäinent tulajdonképpen nem akadályozták abban, hogy a demonstráción felvételeket készítésen, és nem foglalták le a fényképezőgépét vagy más munkaeszközét sem. Az ítélet szerint a letartóztatás az ő döntésének következménye volt, annak, hogy figyelmen kívül hagyta a rendőrség parancsát, nem hagyta el a veszélyes zónát, és nem ment át a sajtó számára kijelölt területre, ahol zavartalanul folytathatta volna a tudósítást. Az EJEB azt is hangsúlyozta, hogy a finn bíróság ugyan megállapította az újságíró bűnösségét, mégsem alkalmazott vele szemben szankciót. Külön kiemelte, hogy az a tény, hogy Pentikäinen újságírói minőségben volt jelen a tiltott helyen, nem ruházza őt fel többletjogokkal, és nem hivatása miatt került összetűzésbe a rendőrséggel, hanem a parancs megtagadása miatt, ahogy a többi 19 résztvevő is. Abban igazat adott a kérelmezőnek, hogy ez az intézkedés egyértelműen a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozása, a tömegoszlatásra azonban a közbiztonság védelme érdekében szükség volt, így az nem ütközik az EJEE 10. cikkébe.

Az EJEB azonban nem egyhangúan döntött, két különvélemény is született, amelyek értelmében az újságíró hírgyűjtéshez való jogát szükségtelenül korlátozta az intézkedés. A ciprusi és a máltai bíró a chilling effect miatt aggódik, és nem értett azzal egyet, hogy a testület ítéletében egyenlőségjelet tett a foglalkozását gyakorló újságíró és a tüntetésen részt vevő állampolgár közé, és mindketten élesen bírálták a beavatkozásokat, amelyek megakadályozták a kérelmezőt kötelessége teljesítésében. Főként azért helyezkedtek eltérő álláspontra, mert úgy vélik, ha erőszakos cselekmény megakadályozására lépnek fel az állami szervek, különösen indokolt annak a biztosítása, hogy sajtó eleget tudjon tenni a „nyilvánosság őrzőkutyája” szerepének, ez az egyik elengedhetetlen garancia a demokrácia működéséhez. A másként gondolkodók a versengő érdekek egyensúlyozására segítségül hívták volna az EJEB forrásvédelem tárgyában hozott korábbi ítéleteit.

Véleményem szerint azonban az újságíró kötelezése forrása felfedésére egy büntető eljárásban nem azonosítható azzal az esettel, hogy a rendőrség megtiltja a riporternek, hogy bizonyos helyszínekről tudósítson. Bár mindkettő a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozása, és a nyilvánosság őrzőkutyája szerepének betöltése, és így a demokrácia működésének akadálya lehet, előbbi az újságíró és informátora közti bizalmi viszony ellen irányul és így dermesztő hatással lehet a tényfeltáró munkára. A tömegoszlatásnak ellenálló résztvevőkkel szembeni rendőri fellépés ugyanakkor nem közvetlenül az újságíró ellen irányul, csak elszenvedője, így nehéz párhuzamot vonni a két eset között.

A Nemzetközi Újságíró Szövetség (International Federation of Journalists, IFJ) és a Nemzetközi Sajtó Intézet (International Press Institute, IPI) és a téma szakértői is bírálták az ítéletet. A sajtószervezetek csalódottságukat fejezték ki azt illetően, hogy az EJEB nem tartotta eléggé tiszteletben az újságírók jogait. Az IPI finn nemzeti bizottsága szerint a döntés érthetetlen a véleménynyilvánítás szabadsága szempontjából. Nyilatkozatában arra is kitért, hogy Pentikäinen letartóztatása megakadályozta azt is, hogy fény derüljön a rendőrség esetleges túlkapásaira. Az ítélet nem jogerős, a fotóriportert mindkét szakmai fórum támogatja abban, hogy az EJEE 43. cikke alapján a Nagykamara elé vigye az ügyet.