Ahogy az a világsajtót is bejárta, David Mirandát, a Guardian újságírója, Glenn Greenwald élettársát a múlt hétvégén a terrorizmus elleni brit törvényre (Terrorism Act 2000 chapter 11) hivatkozva, több órára feltartóztatták a rendőrök a londoni Heathrow reptéren. Greenwald az az oknyomozó riporter, aki a baloldali brit lapban feltárta az Edward Snowden által kiszivárogtatott, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) által végzett titkos adatgyűjtés részleteit. Mirandát kihallgatták, elkobozták számítógépét, mobiltelefonját, digitális fényképezőgépét és memóriakártyáit. Sőt a férfinak fel kellett fednie az elektronikus postafiókjához és a közösségi oldalakhoz használt jelszavait is.

A történtek után az újságírók folyamatosan ostromolták a brüsszeli testületet a déli sajtótájékoztatókon, de múlt héten csütörtökig nem kaptak választ arra a kérdésre, hogy a brit hatóságok beavatkozása alapvető jogokat sérthetett-e. Végül Viviane Reding, a testület alapjogokért felelős tagja a Twitteren tette közzé véleményét. Bejegyzésében Thorbjorn Jagland levelét osztotta meg, amelyben az Európa Tanács norvég főtitkára aggodalmát fejezi ki az incidens miatt. Reding valamivel fél tíz után először mindössze annyit fűzött hozzá a Twitteren a levélhez, hogy „teljesen egyetértek”, majd negyedórával később módosította az üzenetet, írván: „teljesen osztom Jagland úr aggodalmait”.

A brit belügyminiszternek, Theresa Maynek írt levelében Jagland arra kéri a tárcavezetőt, hogy szolgáltasson információkat a hatóságok akcióiról és foglaljon állást azzal kapcsolatban, hogy szerinte összeegyeztethetők-e ezek a lépések Angliának az Emberi Jogok Európai Egyezményéből fakadó kötelezettségeivel. Felhívja továbbá a figyelmet az újságírók véleménynyilvánításhoz való jogának gyakorlására károsan ható ún. chilling effectre.

Az újságírói források védelmét az Emberi Jogok Európai Egyezménye 10. cikkében garantált véleménynyilvánítás szabadságának egyik alapvető feltételeként jelöli meg számos nemzetközi dokumentum, különösen az ET Miniszteri Bizottsága által 2000-ben kibocsátott, az újságírókat megillető, a forrásaikra vonatkozó titoktartási jogról szóló ajánlása és a véleménynyilvánítás szabadságának alapfeltételeként, sarokköveként említi több strasbourgi ítélet is. A kötelező erővel nem bíró ajánlás alapján a tagállamoknak kifejezett és egyértelmű védelmet kell nyújtaniuk a média számára, annak érdekében, hogy információforrásaik névtelenek maradhassanak.

Angliában külön jogszabályban foglalt rendelkezés védi az újságírói forrásokat. A bíróság tekintélyét védő törvény (Contempt of Court Act 1981) 10. cikke kimondja, hogy „egyetlen bíróság sem kötelezhet senkit, illetve egyetlen, sajtótermékben megjelent vagy médiaszolgáltatás során nyújtott médiatartalomért felelős személy sem kötelezhető arra, hogy információforrását felfedje, kivéve, ha arra bírósági eljárásban az igazságszolgáltatás, a nemzetbiztonság vagy a közrend védelme, vagy valamely bűncselekmény megelőzése érdekében van szükség.” A nemzetbiztonság védelme és bűncselekmény megelőzése érdekében megfogalmazott kivételt a terrorizmusról szóló törvény részletezi, amely szerint nincs joga az újságírónak forrása titokban tartására, amennyiben az valamely terrorcselekmény elhárításhoz elengedhetetlen. A törvény 19. szakasza kimondja, hogy aki nem hozza a rendőrség tudomására az általa birtokolt, terrorcselekmény elkövetésével összefüggésbe hozható információt, bűncselekményt követ el.

A jelenlegi jogvita a terrorizmusról szóló törvény 7. függeléke 6. § (4) bekezdésének értelmezéséről folyik, amelynek értelmében a vizsgáló tiszt kihallgathatja és akár kilenc óráig fogva tarthatja a repülőtéren terrorcselekmény elkövetésének gyanújával feltartóztatott személyt.

A 28 éves brazil férfi ügyvédei a hatóságok intézkedését korlátozó döntés meghozatalát kérték a főbíróságtól (High Court), mivel állításuk szerint a belügyminisztérium és a rendőrség illetékesei nem voltak hajlandók vállalni az újságírói anyagok bizalmas kezelését. A főbíróság ideiglenes intézkedést hozott. Beatson és Kenneth Parker, a főbíróság tagjai úgy határoztak, hogy 2013. augusztus 30-ig a kormány és a rendőrség nem vizsgálhatja meg, nem oszthatja meg és nem másolhatja le a lefoglalt adatokat, kivéve ha ezt a nemzetbiztonság védelme indokolja. A döntés értelmében a hatóságok a vizsgálat során ellenőrizhetik azokat az adatokat, amelyekből megállapítható, hogy a feltartóztatott férfi terrorcselekményekkel bármilyen módon összefüggésbe hozható-e. A rendőrség álláspontja szerint a lefoglalt anyagok rendkívül érzékeny információkat tartalmaznak, amelyek nyilvánosságra hozatala súlyosan veszélyeztetné a közbiztonságot. A főbíróság augusztus 30-án vizsgálja felül Miranda ideiglenes intézkedés iránti kérelmét.