Minket figyelnek, van joguk hozzá? A drón-használat jogi szabályozásának szükségessége
Ha egy drón a kertedbe repül, nem vagy jogosult eltávolítani onnan. Legalábbis egy közelmúltbéli eset az Egyesült Államokban hasonló utat jelöl ki. A jogi szabályozás még várat magára, de a szüksége már a világ minden pontján felmerült.
A drónok pilóta nélküli repülőgépek. Az eszköz olyan, kezdetben katonai feladatokra alkalmazott repülő tárgy, amely valamilyen ön- vagy távirányítással (leggyakrabban a kettő kombinációjával) rendelkezik, emiatt fedélzetén nincsen szükség pilótára. Drónokat többféle célra lehet használni, így különböző titkosszolgálati szervek is bevethetik, de alkalmazható egyéb üzleti-, vagy magáncélra is.
Drónok ma már mindenhol vannak, figyelhetnek minket és magánszféránk legféltettebb pillanatait is kifürkészhetik. Az Amerikai Egyesült Államokban, ahol a magánszférához való jogot (mint a tulajdonjogból eredeztethető jogot, amelyet a kormány tevékenysége ellen kell védeni) féltve óvják, a drónok megfigyelő módszerei is érzékeny határokat feszegetnek, és veszélyeztetik a magántulajdonhoz kapcsolódó magánszférát is. Azonban egy közelmúltbéli döntés ennek ellenkezőjéről tett tanúbizonyságot, ugyanis egy kentkucky-i férfit, William Herbert Merideth-et egy drón lelövéséért tartoztattak le. A döntés indoklása szerint a férfi ésszerűtlenül járt el, mivel nem mérlegelte, hogy a drón jelenléte valóban a magántulajdonát sértette-e. Merideth most a bírósághoz fordul magánszférához való jogának megsértése miatt.
Az Egyesült Államokban nem engedélyezett a drónok tevékenysége. Magáncélból bárki alkalmazhat drónt, üzleti tevékenység folytatásához azonban a légi forgalmat szabályozó Federal Aviation Administration (FAA) nem engedélyezi a használatot. Egy connecticuti tévé riporterét például felfüggesztették az állásából, amiért a drónjával felvett egy autóbalesetet. Ugyanakkor a helyzet ellentmondásosságát jelzi, hogy egy perben egy szövetségi bíró kimondta, hogy a kereskedelmi célú drónhasználat igenis jogszerű, ugyanis az FAA a tiltó gyakorlatát egy 2007-es határozatra alapozta, amely jogilag nem kötelez, ezért a mai napig nincs életben hivatalos szabályozás a drónok ellen. A helyzet várhatóan szeptemberben fog megoldódni, az FAA ugyanis ekkora ígérte a részletes szabályozás kidolgozását.
Bár a szóban forgó eset egy drón magáncélú használatát érinti és az USA-ban történt, a kérdés egyre inkább aktuális lesz a világ más pontjain is, ugyanis a világon bárhol a repülő szerkezet használatával egyszerűbbé válik a személyek pszichikai és fizikai méltóságának megsértése, valamint a magánszemélyek számára a technológia sokszor átláthatatlan, követhetetlen. Az eredetitől eltérő célból történő adatkezelés veszélye kifejezetten magas, valamint az emberi test anonimitásának, az emberi méltóságnak nagyfokú sérülékenysége is jellemző lehet, és a magánlakás, magánterület zavartalanságának sérülékenysége is előfordulhat.
A magánszféra ellenében intézett támadások, a modern technika előretörő vívmányai mindig újabb lehetőséget teremtenek a privát szféra sérelmére. Bár a jogi szabályozás képtelen követni a fejlődés sebességét, és a jellemző joggyakorlat kialakulása is nehézkesnek bizonyul, a szabályozás valamiféle egységesítése szükségesnek látszik, e nélkül ugyanis a magánélet védelem nélkül marad a drónok elleni támadásokkal szemben, legyen az a repülő eszköz magáncélú, vagy akár kereskedelmi célú használata által okozott jogsértés.
Az is feltételezhető, hogy a világ különböző jogrendszerei eltérően oldják majd meg a problémát, mert mást jelent a magánszférához való jog az USA-ban és mást Európában. Az USA-ban a magánszféra védelme elsősorban a kormányzati behatástól kell megvédeni, Európában pedig az emberi méltóság megsértésén alapul a védelem szükségessége. Igaz lesz-e megközelítés a drónok jogi szabályozására is? Az is biztos, hogy a probléma mindenhol orvoslásra vár.
Magyarországon a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság témában kiadott állásfoglalása szerint törvényben kell szabályozni a drónok használatának magánszférát érintő adatvédelmi kérdéseit. Péterfalvi Attila szerint „még a rendeltetésszerű használat is nagyon erős behatolást jelenthet a személyek a magánszférájába, hiszen az eszköz képes arra, hogy válogatás nélkül gyűjtsön adatokat mindenről, ami a látókörébe kerül. A drón képes mozgó embereket, tárgyakat követni anélkül, hogy erre az érintettek felfigyelnének.”