Ma is köztünk élsz, de más a neved – A brit ügyészség és a közösségi média
Az Egyesült Királyságban az ügyészség javaslata alapján büntetőeljárás indulhat azok ellen, akik más nevében zaklatásra vagy támadásra használják a közösségi oldalakat. Az ügyészség 2013 júniusában adta ki belső iránymutatását a közösségi médiát érintő ügyekkel kapcsolatban, melyet most többek között a fenti javaslattal terveznek kiegészíteni.
Az új szabályozás szerint büntetőeljárás alá vonható lenne az, aki más nevében tölt fel olyan hamis információkat közösségi oldalra, mely megalázhatja az áldozatot vagy sértheti annak jó hírnevét. Ez tehát azokra a helyzetekre nyújtana megoldást, amikor valaki hitelesnek tűnően más nevében posztol lejárató, vagy becsületsértő tartalmakat, annak a látszatát keltve, hogy azt valóban a megszemélyesített személy tette közzé.
Az ügyészség szerint a javaslat az internetes bűncselekmények változó természetére reagál. Szerintük nagyon fontos, hogy a vádemeléseknél az ügyészség megvizsgálja az eljárás alá vont személy online és „offline” viselkedését is, akkor is, ha nem a saját nevét használva jár el az illető. Sokan hiszik azt, hogy lenyomozhatatlanok a hamis név alatt létrehozott online profilokon keresztül elkövetett jogsértések, a rendőrségnek azonban rendelkezésre állnak a megfelelő eszközök az elkövetők valódi személyének azonosításához. Az ügyészség állampolgári konzultációt hirdetett meg, melynek során májusig várják a javaslatokat az iránymutatás módosításával kapcsolatban.
A két legnagyobb közösségi oldal, a Facebook és a Twitter egyébként rendelkezik saját bejelentési mechanizmussal a hamis profilok kezelését illetően. A Facebook irányelvei szerint az „imposztor felhasználói fiókok” nem engedélyezettek az oldalon, és jelenteni lehet az üzemeltető felé, ha hamis fiókkal találkozunk. A Twitter irányelvei szerint mások megszemélyesítése szabályzatba ütköző magatartásnak minősül, így azt aki megtévesztő módon másnak adja ki magát végleg törölhetik az oldalról.
A brit szabályozás már korábban is reagált az internetes bűncselekmények elterjedésére. Tavaly áprilisban lépett hatályba a „bosszúpornót” büntetni rendelő jogszabály, amely meghatározza és törvénytelennek minősíti a bosszúpornót: mind egy oldal üzemeltetését, mind bejegyzések közzétételét akár a közösségi oldalakon keresztül. Az elkövető akár két évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. A jogszabály szerint bosszúpornónak minősül minden olyan, egyébként nyilvánosan nem látható "fénykép vagy felvétel, amely egy adott személyt szexuális tevékenység közben mutat be, vagy szexuálisan ábrázol, vagy amelyen nemi szerve látható". Minden ilyen kép online és offline megosztása büntetést von maga után, ha az áldozat engedélye nélkül teszik közzé azzal a céllal, hogy kárt okozzanak vele.
A családon belüli erőszak visszaszorítása érdekében tavaly decemberben minősítették bűncselekménynek azt, ha valaki élet- vagy házastársa ellen kényszerítő vagy folyamatos kontroll alatt tartó magatartást tanúsít. A bűncselekményre azért volt szükség, hogy akkor is fel lehessen lépni a családon belüli erőszak ellen, ha nem történik konkrét fizikai bántalmazás. A törvény meghatározása szerint öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető az, aki például fenyegeti, megalázza, megfélemlíti partnerét, megakadályozza hogy társasági életet éljen, folyamatosan megfigyeli különböző applikációk segítségével, vagy kontroll alatt tartja közösségi fiókjait.
A brit ügyészség tehát élen jár a közösségi oldalakon, vagy azok felhasználásával elkövetett bűncselekmények szabályozásának terén, és bár azt szokás mondani, hogy a jogalkotás malmai lassan őrölnek, úgy tűnik azért előbb-utóbb mégiscsak elkészül az a kenyér.