A Mosley v News Group Newspapers ügyben [Mosley v News Group Newspapers [2008] EWHC 1777 (QB)] a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) egykori vezetője a News of the World című brit bulvárlapban „Az F1-főnök beteg náci orgiája öt prostituálttal” címmel megjelent cikk közzététele után jogvitába került a sajtóval.  Mosley aztán később azt elismerte, hogy prostituáltaknak fizetett a szolgáltatásaikért, de azt tagadta, hogy az orgiának náci vonatkozása lett volna. A brit bíróság hatvanezer fontos kártérítést ítélt meg a vezetőnek.  Mosley ezt követően az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordult, hogy elérje a magánélet védelmével foglalkozó brit sajtótörvények jelentős szigorítását. Az EJEB végül elutasította Max Mosley kérelmét.

Az ügy tovább fokozódott Mosley azóta több személyiségi jogi pert nyert a fotókat közlő újságokkal szemben, és az említett képek elérhetővé váltak az interneten is. Mosley mindent megtett azért, hogy a képek eltűnjenek az internetről és hadjáratot indított a fotókat közzétevő weboldalak ellen, majd a Google France-ot is bevonta az ügybe és beidéztette a bíróságra. Az ügyben indult eljárás során a Google nyomatékosan kifejtette, hogy nem kívánnak a sajtószabadság ellen ható cenzúrát végrehajtani és a linkeket kiszűrni, továbbá, hogy ők csak linkeket közvetítenek, a linkek tartalmáért nem vonhatók felelősségre. Jogi képviselőjük azt is hozzátette, hogy a cégnek sajátos rendszere van a törvénytelen, vagy sértő tartalmak eltávolítására, szelektálására. A határozat kilenc képet érint, és ötéves időtartamra szól. A bíróság ítéletében mindezeken túl egy szűrőmechanizmus felállítására is kötelezi az óriásvállalatot, amely szembehelyezkedik a Google szólásszabadságról vallott elképzeléseivel. A vállalat azt tudja garantálni, hogy külön kérésre minden egyes esetben eleget tesz Max Mosley kérésének, és eltávolítják a támadott oldal linkjét, de szűrőt nem akarnak létrehozni. A vállalat szerint Mosley a szólás szabadságának alkotmányos jogát és ezzel a demokráciát támadja. Az ítélet szerint két hónapja van a Google-nek arra, hogy teljesítse az előirányzott kötelezettségeket.

A Mosley-ügyben több érdek is összeütközik egymással. Egyrészt a volt Forma 1-es vezetőnek joga van magánéletének tiszteletben tartatásához, másrészt a véleménynyilvánítás és a sajtószabadság lehetővé teszi a tényeken alapuló tudósítások közzétételét és a Google információ-elosztó tevékenységét. De vajon melyik érdek bizonyulhat erősebbnek az említett esetben? E kérdés eldöntésében már számos állami bíróság állást foglalt, és a bíróságok minden esetben a magánéletet tartották védendőnek. A kérdés továbbra is az, hogy egy közszereplő magánélete mennyire eshet egy magánszemély privátszférájával egy megítélés alá, és hogy egy közszereplőnek lehetnek-e a nagy közönség előtt eltitkolt ügyei? A közérdekre való hivatkozás egy információ nyilvánosságra hozatala esetén az adott közszereplő közéleti tevékenységével összefüggésben lehet csupán indok a magánélet védelmével szemben. Azonban ha a nyilvánosságra hozott információ nem a közszereplő köztevékenységével kapcsolatos, akkor az említett személynek meg kell hagyni a privát szférához való jogát.