Frank Sivero, a Nagymenők sztárja keresetében arra hivatkozott, hogy a Simpson család Louie figurája az ő képmására lett megalkotva, ezért visszaéltek nyilvánossághoz való jogával a sorozat készítői. Érveit azzal igazolta, hogy a sorozat megalkotásakor James L. Brooks producer és Sivero egymás szomszédságában éltek és minden nap találkoztak, tehát bizonyos, hogy Louie jellemét róla mintázták. A Nagymenőkben játszott Frankie szerepét is saját személyisége ihlette, ezért értékeli különösen súlyosnak a „képmáslopást”. Sivero-nak nem ez az első ügye. 2014 júliusában például azért perelt be egy éttermet, mert ‘Frankie Carbone’ szendvicset készítettek és árultak engedélye nélkül.

A Simpson készítői azt állítják, hogy Sivero sértődöttségét magyarázhatja, hogy évekkel ezelőtt Sivero a sorozat kapcsán megjegyezte, hogy szeretne híres maradni az utókor számára, és megegyezett a rendezőkkel, hogy a jövőben együttműködnek, de ez soha nem következett be. 1995-ben a színész újra kísérletet tett a közös munka megvalósítására, de az az együttműködés végül elmaradt.

A fő kérdés az ilyen és hasonló esetekben az, hogy egy fiktív karternek valamilyen módon történő felhasználása sértheti-e egy valós személy nyilvánossághoz való jogát és jelentheti-e képmáshoz való jogának sérelmét?

Az Egyesült Államokban a személyiség részjogosultságainak (így képmásának, hangjának, stb.) a felhasználására és annak engedélyezésére az ún. „nyilvánossághoz való jog” (right of publicity) az elmúlt évek jogfejlődése során önálló, forgalomképes jogosultsággá vált. E jog alapján az egyén megakadályozhatja személyiségének (képmásának, hangjának) hozzájárulása nélkül történő, kereskedelmi célra való használatát, s lehetővé teszi azt, hogy személyiségének megjelenési formáira vonatkozó kizárólagos hasznosítási jogot biztosítson más személyek számára. E jogot több állam joga is elismeri, így California állam is, ahol Sivero él, és ahol a keresetét benyújtotta.

California az egyik első állam, ahol a common law rendszerben a bírói jog a right of publicity keretében a személyiség széleskörű védelmét irányozta elő. Californiában egyébként a bírói jog mellett törvény is garantálja a képmáshoz való jog védelmét. A California Civil Code 3344(a) szakasza védi a fénykép, képmás, név, hang jogosulatlan használatát. A rendelkezés vonatkozik minden fényképre, reprodukcióra, videófelvételre és élő televízió közvetítésre, és bármely személyt véd, aki az említett felvételekről felismerhető, eltekintve az olyan kivételektől, amikor a felvétel hírek, közügyek, sportközvetítések és politikai kampányokhoz használták fel.

Az Egyesült Államokban a bíróságok a képmás ilyen jellegű, kereskedelmi célú felhasználásakor azt vizsgálják leginkább, hogy a fiktív személyiségek ábrázolása mennyiben „elválaszthatatlanul azonosítható” a valós személyiséggel.

Így például a Wendt v. Host Intern., Inc. [125 F.3d 806 (9th Cir. 1997)] esetben a Cheers filmsorozat színészei George Wendt (“Norm Peterson”) és John Ratzenberger (“Cliff Clavin”) beperelték a Host International vállalatot, mert úgy értékelték, hogy a cég megsértette a nyilvánossághoz való jogukat. A Host reptéri bárokat működtetett, ahol olyan figurákat állítottak ki, amelyek a sorozatbéli Cliff és Norm alakját mintázták. A sorozat színészei ezt sérelmezték. A Kerületi Bíróság azonban a vádlott javára döntött, és kimondta, hogy a kiállított bábuk nem hasonlítottak a sorozat szereplőire, ezen felül pedig fiktív személyek nyilvánossághoz való joga amúgy is vitatható [809-10]. Ezt követően a Ninth Circuit megváltoztatta a döntést, és kimondta, hogy az említett figurák fizikai megjelenésükben hasonlítottak az érintett személyekre, és azt is hangsúlyozta, hogy akkor sem zárható ki a nyilvánossághoz való jog védelme, és ennek keretén belül pedig a képmásvédelem lehetősége, ha fiktív személyiségekről van szó. Egy másik ügyben, a McFarland v. Miller [14 F.3d 912 (3d Cir. 1994)] esetben George McFarland színész özvegye pereskedett, mert egy étterem Spanky McFarland’s névvel nyitotta meg kapuit vendégei előtt, és ez megsértette halott férjének nyilvánossághoz fűződő jogát, aki ezen a néven vált ismertté egy korábban futó Our Gang című teleregényben, amelyben még gyerekként szerepelt. A Kerületi Bíróság első körben itt is elutasította a keresetet, mert úgy találta, hogy egy szerepet alakító színésznek nincsen arra vonatkozó joga, hogy a sorozatbéli karakter személyiségének felhasználása miatt személyiségének, nyilvánossághoz való jogának védelmét igényelje. A Third Circuit később megállapította, hogy az étterem neve, a sorozatbéli szereplővel egyértelműen összeköthető [914], ezért “elválaszthatatlanul azonosítható” a színésszel is.

Az esetjogot tekintve tehát Sivero akkor nyeri el igazát a bíróság előtt, ha bizonyítja, hogy Frankie Carbone karaktere „elválaszthatatlanul azonosítható” az ő személyével a közvélemény szerint, és ezért a Simpson sorozat Louie szereplője is hozzá köthető. A személyiség kereskedelmi célú felhasználásának megítélése az Egyesült Államokban, főleg egy fiktív, filmbéli személy esetében, és személyiségét tekintve a bíróságok számára sem egyértelmű. Nem könnyű ugyanis bizonyítani, hogy a szerep milyen mértékben fonódik össze a szerepet alakító színész valódi személyiségével a közvélemény szemében, így pedig hogyan lehetne biztosan állítani, hogy egy szereplő személyisége védelmet élvezhet ezen az alapon. Bár az USA-ban létezik az „elválaszthatatlan azonosíthatóság” mércéje a képmás felhasználásának a fentiekben említett esetek megítélése során, de a jelenkori információterjesztés gyorsasága és a személyiségi jogok védelmének háttérbe szorulása miatt, valamint a versenyszféra sikereinek növelése és kiemelkedő szerepe miatt ennek igazolása további akadályokba ütközhet.