Az ügy szálai odáig nyúlnak vissza, amikor az osztrák újságok egyesülete kifogásolta a közszolgálati média jelenlétét az internetes közösségi oldalakon, mert szerinte az árt az osztrák online médiaipar érdekeinek. 2012 elején a KommAustria is megállapította, hogy az ORF tevékenysége a közösségi oldalakon ütközik a vonatkozó törvénnyel (ORF-Gesetz). A KommAustria ezért felszólította az ORF-et, hogy törölje 38 Facebook-oldalát, és az ORF munkatársainak is megtiltott minden olyan tevékenységet a Facebookon, amely összefüggésben van a közszolgálati médiumoknál végzett munkájukkal. (Ezzel a médiahatóság az osztrák közvélemény nem kis részének elégedetlenségét váltotta ki.)

A Facebookon való ORF-es jelenléttel kapcsolatban a médiahatóságéval azonos következtetésre jutott 2012 novemberében az osztrák közigazgatási bíróság is, amely szerint az ORF-ről szóló törvénynek az volt a célja, hogy az ilyen jellegű online szolgáltatások más médiavállalatok számára legyenek fenntartva. Az ORF azonban nem hagyta annyiban a dolgot, és az alkotmánybírósághoz fordult. A döntés végrehajtását a közigazgatási bíróság az alkotmánybíróság határozatáig felfüggesztette.

Az osztrák alkotmánybíróság ez év júliusában megállapította, hogy a törvény vonatkozó, korlátozó részei alkotmányellenesek, mert vétenek a szabad véleménynyilvánítás, valamint a szabad rádiózás és televíziózás elve ellen. A tiltás nem megengedhető módon korlátozza az ORF közösségi oldalhasználatát a kommunikációjában. Uniós jogi normák sem állnak útjában az ORF ezen tevékenységének. Az a tilalom azonban, hogy az ORF maga nem hozhat létre saját online közösségi oldalt, az alkotmánybíróság döntése után is érvényben maradt, mert azt az ORF-nek a piaci versenyben elfoglalt különleges helyzete indokolja.

Néhány nappal ezelőtt azonban a szövetségi kommunikációs szenátus az ORF-törvényre hivatkozva megtiltotta a közszolgálati médiának, hogy használja a közösségi oldalak fórumait, vagyis a korábbi „Facebook-tilalom” helyett „fórum-tilalmat” rendelt el. A döntés értelmében az ORF nem hozhat létre a közösségi oldalakon olyan fórumokat, ahol a felhasználók kommentárokat és posztokat helyezhetnek el. Mivel azonban a Facebook esetében ez nem lehetséges, a tilalom „a hátsó ajtón” újra a teljes Facebook-tilalmat vezette be az ORF számára.

Az ORF vezetősége teljesen abszurdnak minősítette az újabb döntést. Szerinte ugyanis a közösségi online megjelenés minden médium számára fontos, és egyre inkább az lesz. Aki ezt nem veszi figyelembe, az nem érti a médiaszektor elmúlt években történt fejlődését. Az ORF kilátásba helyezte, hogy a döntést ellen minden törvényes eszközt igénybe vesz, vagyis az ügynek korán sincs vége.

Az osztrák eset azért érdekes, mert arra világít rá, hogy az EU versenyjogát, azaz a közszolgálati médiaszolgáltatók állami támogatására vonatkozó uniós szabályozás (közszolgálati közlemény) egyes rendelkezéseit, miként értelmezik egy-egy tagállamon belül az egyes szereplők. A Facebookon való személyes és intézményi megjelenést a médiahatóság „jelentős új audiovizuális szolgáltatás” bevezetéseként értelmezte (Közszolgálati Közlemény 84. pont), mely sértheti a hasonló piacon mozgó kereskedelmi szolgáltatók érdekeit, és a bevezetés tiltása mellett döntött. Az alkotmánybíróság ugyanakkor a közszolgálati közleménnyel összhangban lévőnek ítélte a Facebookon való jelenlétet, valószínűsíthetően azért, mert a közszolgálatnak az új technológiai és kommunikációs környezetben is el kell tudnia látnia alapmisszióját, csakúgy, mint az analóg környezetben, azaz a társadalom „ugyanazon demokratikus, társadalmi és kulturális igényeit” kell kielégítenie (Közszolgálati Közlemény 81. pont). A Facebook pedig tulajdonképpen az egyik platformja a társadalom elérésének, és eszköze a misszió, vagyis a közszolgálati feladatok teljesítésének. Hasonlóan tekint erre a közösségi oldalra más uniós tagállam nemzeti médiaszolgáltatója, például a brit BBC, a spanyol RTVE, az olasz Rai, vagy éppen a német ARD. A híradásokból az is kiderül, hogy valószínűleg más vagy körültekintőbb megítélés alá esne, ha az ORF saját közösségi média szolgáltatás indítását kezdeményezné.

Paál Vince
Nyakas Levente