Alaura Weaver (alias Bad-ass Motherblogger) a női menstruációs higiéné történeti feldolgozásáról szóló blogját kívánta a Facebook útján népszerűsíteni, ám a Facebook elutasította a szerző fizetett poszt iránti kérelmét, tekintettel arra, hogy az az oldal Meztelenséget Érintő Politikájába ütközik, mivel a blogban szereplő fürdőző nőket ábrázoló kép „túl sok fedetlen bőrt” enged láttatni. Miután a blogger Hüpatia filozófusnő képére cserélte le a kifogásolt ábrát, a cég saját Reklám Iránymutatásaira hivatkozva utasította el ismét a blogger posztját. Weaver szerint felháborító, hogy a női egészéggel kapcsolatos termékeket egy kalap alá veszik a szexuális célú termékekkel, hiszen ezzel megakadályozzák a női intimhigiéniával kapcsolatos ismeretek széleskörű terjesztését és egyben a női egyenjogúság ügye is sérül azzal, hogy továbbra is tabutémaként kezelik a női reproduktív egészség kérdését.

A közösségi média felületein zajló kommunikáció súlyánál fogva egyesek szerint mára „a Facebook több hatalommal rendelkezik annak meghatározására, hogy ki szólhat (…), mint bármely legfelsőbb bíróság, király vagy elnök.”(Jeffrey Rosen, idézi: Marjorie Heins: The Brave New World of Social Media Censorship. Harvard Law Review 127:2013/2014) A közösségi oldalak, így a Facebook is saját „üzleti szabályzataikban”, „Reklám Iránymutatásaikban”, „Meztelenséget Érintő Politikájukban” rögzítik azokat a feltételeket, amelyek alapján szűrik és eltávolítják az oldalaikon posztolt bejegyzéseket, képeket. Miközben a közösségi oldalak felhasználói egyértelműen információs alapjogaikat gyakorolják a bejegyzések elhelyezésével, szerkesztésével, letöltésével, az oldalakat fenntartó cégek „szabályzatai” alapján elvégzett törlések alkotmányossága már nehezen ellenőrizhető, hiszen a kormányzati szervek által végzett cenzúrával ellentétben a közösségi média privát világában zajló folyamatok az oldalakat fenntartó cégek mérlegelési jogkörébe tartoznak. Így habár sok esetben a közösségi média oldalak szabályzatai olyan, például pornográf, gyűlölködő vagy sértő tartalmakat tiltanak, amelyek bizonyos feltételekkel alkotmányosan korlátozhatók, e cégek maguk döntik el, mi minősül pornográfnak, gyűlölködőnek vagy sértőnek és ezzel a kommunikációs alapjogok védelmi szintjét is saját belátásuk szerint alakítják.

Alaura Weaver esete is jól példázza, hogy a felhasználók sokaságát érintő poszt eltávolításával nem csupán a blogger véleménynyilvánítási szabadsága, de számtalan érdeklődő tájékozódáshoz való joga sérült, anélkül, hogy a Facebook által végzett szűrés pontos feltételei, gyakorlata megismerhető volna, miközben jogorvoslati lehetőségek igénybevételére sincs mód.