Crowdfunding, avagy a közösség ereje
Sok kicsi sokra megy, tartja a mondás. De vajon a XXI. században milyen lehetőség van a közösségi adományozás mögött? Honnan ered, milyen célok mentén és hogyan működik ez a rendszer? Melyek a legsikeresebb magyar tapasztalatok?
A crowdfunding (tömegfinanszírozás) az az egyszerű elven alapul, hogy ha van egy jó ötlet, de kivitelezéséhez hiányzik a megfelelő tőke, akkor – ha a közösség lát benne fantáziát – sok kis adományból megvalósulhat, sok kicsi sokra megy alapon. A jelenség a crowdsourcing (a crowd: tömeg és source: forrás szavak összetételével) elnevezésű jelenségből nőtte ki magát, melynek lényege, hogy a tömeg minden tagja egy kis részlettel járul hozzá a teljes feladat elvégzéséhez (az outsourcingtól az különbözteti meg elsősorban, hogy a résztvevő tömeg általában egy előre nem meghatározott csoport).
A közösségi médiát böngészve gyakran találkozhatunk úgynevezett közösségi finanszírozású projektekkel. Ez egy, az úgynevezett webkettes média virágzásával erőre kapó finanszírozási forma, amelynek működési alapja az, hogy az emberek összedobják a pénzüket, egy általuk kedvelt ügy támogatására, finanszírozására. A támogatott ügyek lehetséges skálája igen széles: filmek, könyvek, képregények, zenei albumok, politikai kampányok, tudományos kutatások, innovációs törekvések, startup cégek, szoftver és számítógépes játékok fejlesztése. Sok esetben társadalmi, vagy környezetvédelmi jótékonysági akcióról van szó. Lényeges eleme ennek a finanszírozási formának, hogy a támogató mindig kap valamit viszonzásul, még ha ez gyakran jelképes is (pl. folyamatos tájékoztatás az ügy állásáról, vagy személyes köszönetnyilvánítás).
Az Egyesült Államokban a legsikeresebb crowdfunding-célú oldal, a Kickstarter 2012-ben indult útjára, elsősorban a kreatív ötletek megvalósítására jött létre és – részben az amerikai adományozási kultúrából adódóan – sikerként tekinthet vissza jó néhány kezdeményezésre. Az első magyarországi próbálkozások 2013 januárjában indultak, ezek azonban nem könyvelhetnek el komolyabb sikereket. A legeredményesebb magyar projektek között van a ReOnion (reunion: egyesülés és az onion: hagyma) nevű kezdeményezés interaktív óriás-fokhagymainstallációja, amelynek külseje fából, belseje pedig újrahasznosított műanyagból készült, lényege pedig a tervező szerint, hogy „a test rezgéseire, szívverésre, hőkibocsátására, pulzusára reagál a szoba zenével, fénnyel és hanggal”. A közelmúltban sikeres volt a Ringclock, illetve a Pikkpakk cipő elnevezésű kezdeményezés. A sikeres kampányok kitalálói egyöntetűen úgy találták, hogy a sajtómegjelenés kulcsfontosságú, hiszen ezen keresztül tudnak valóban nagy tömegeket elérni.
A crowdfunding egy speciális, ám Magyarországon is jól működő területe a ’jótékonysági futás’. A futás napjainkban divatos, közösségszervező erő, komoly médiaháttere is van, újabban iparágak épülnek rá, és beleillik az egészséges életmódot népszerűsítő trendbe is. A sportoló –aki amúgy is futna – felajánlja, hogy kitűz egy adománygyűjtő célt maga elé, ezt meghirdeti a közösségi oldalakon, akár kampányt is folytat, majd az eseményről folyamatosan tájékoztatja az adományozókat. A résztvevők gyakran karitatív és szociális célokat tűznek ki maguk elé, ahol az adománygyűjtés mellett az internet nyilvánosságának felhasználásával olyan ügyekre, társadalmi problémákra is felhívják a figyelmet, amelyek a mindennapok során háttérbe szorulnak.