Az Európai Parlament az internet semlegessége mellett döntött
Az Európai Parlament április 3-án az európai kommunikációs piac újra szabályozásáról döntött. Nemcsak a mobiltelefonos roaming-díjak eltörlését szavazták meg a képviselők, hanem – az eredeti javaslat vonatkozó részeinek módosításával – az internet semlegességének fenntartását is. Utóbbi értelmében az internetes adatcsomagokat azonos módon kell kezelni. Ennek kimondását az internetes aktivisták és az adatvédők nagy sikerként könyvelték el. A szavazást megelőző hetekben mintegy 175 ezer aláírást gyűjtöttek a Campact nevű platformon, és polgárjogi szervezetek a savetheinternet.eu weboldalon több mint 20 ezer üzenetet küldtek a képviselőknek.
A tervezett rendelet kimondja majd, hogy az internethez való hozzáférést „az internet semlegességének elvével összhangban kell biztosítani“. A teljes internetes adatátvitelt egyenlően és diszkriminációmentesen, korlátozások nélkül, függetlenül a küldőtől, a fogadótól, a tartalomtól, az eszközöktől, a szolgáltatástól és az alkalmazástól kell kezelni. A nyílt internet adatforgalmát nem szabad speciális szolgáltatások kedvéért hátrányban részesíteni. Éppen ennek mondott volna ellent az az elképzelés, miszerint pl. a YouTube a gyorsabb adatforgalomért külön díjat fizetett volna az internetszolgáltatóknak.
Hálózatsemlegesség
A hálózatsemlegesség kérdése már évek óta az elektronikus hírközlést szabályozó különféle nemzetközi szervezetek napirendjén van. Az EU szervezetei is folyamatosan vizsgálják, hogy teljesülnek-e a hálózatsemlegesség alapelvei. E munka keretében az EU-ban több irányelvben is megjelentek a hálózatsemlegességet leíró szabályok, amelyek időközben beépültek a hazai jogrendbe is.
A Digitális Társaság üdvözölte a parlamenti döntést, azt egy fontos lépésnek nevezte a semleges internet fenntartásában, de egyáltalán nem tarja elegendőnek, mert számos olyan kiskapu maradt még a szabályozásban, amelyek alkalmasak arra, hogy rajtuk keresztül egy „másodrangú internet“ jöjjön létre. Az „internet-semlegesség elve” ugyanis nem zárja ki, hogy speciális internetes szolgáltatások létezzenek. Ezek azonban nem jelenthetnek korlátozást (pl. az adatforgalom lassítását) a nyílt internet használói számára. Az viszont továbbra is tisztázatlan, hogy mi tekinthető speciális szolgáltatásnak, illetve az milyen feltételek mellett indítható. A nagy adatforgalmat igénylő online szolgáltatásokat, mint pl. a videoletöltő oldalak vagy klinikák részére nyújtott orvosi szolgáltatások, külön elbánásában részesítenék. Egyes szolgáltatások lassítása és átmeneti korlátozása csak kivételes esetekben történhetne, és annak szabályozása a szolgáltatók és azok ügyfelei számára átláthatónak kellene lennie. Maga az internet-semlegesség egyébként csak három országban van törvénybe foglalva: Chilében, Hollandiában és Szlovéniában.
A Telekommunikációs Szolgáltatók Európai Szövetsége (The European Telecommunications Network Operator’ Association) viszont kritizálta az Európai Parlament döntését. Az ugyanis – véleménye szerint – korlátozza a szolgáltatók lehetőségeit abban, hogy ügyfeleik részére jobb, innovatívabb szolgáltatásokat nyújtsanak. Az internetes egészségügyi szolgáltatások (orvosi videokonferenciák, műtétek netes közvetítése stb.) vagy az oktatási kínálatok rovására mehet, ha ezeket nem lehet elsőbbséggel továbbítani.
A semleges internet ügye ezzel még nem zárult le. A parlament döntését valamennyi tagállamnak jóvá kell hagyni, az ezzel kapcsolatos tárgyalások – várhatóan 2014 őszétől – már az új Európai Parlament és a tagállamok között folynak le.