Böhmermann még 2015 márciusában adta elő „Neo Magazin Royale” című televíziós műsorában a verset, amelyben Erdogánt szadistának és perverznek mutatta be. Böhmermann szerint a vers egy olyan szatíra, amely nem megy túl a művészet szabadságának keretein.

A tv-s személyiség megfellebbezte a tartományi bíróság ítéletét, mert továbbra is a teljes verset szeretné terjeszteni. Véleménye szerint nem elfogadható, hogy egy művészi alkotást megengedett és nem megengedett részekre osszanak fel. Erre a lépésre Erdogan az ún. csatlakozó fellebbezéssel reagált.

A török államelnök ügyvédje tizennyolc oldalas beadványában rasszizmussal vádolja Böhmermannt, ami nemcsak az elnök, hanem a török nép ellen is irányul. Másképpen nem értelmezhető ugyanis az – áll az indoklásban –, hogy a vers adásba kerülése alatt a török zászló és török feliratok is láthatók voltak. Itt egy olyan „szavakkal elkövetett orgia szerű sértésről van szó, amely a panaszost éppúgy érinti, mint ahogy a Németországban élő törökök évtizedek óta rasszista sértéseket szenvednek el, különösen a szélsőjobboldali körök részéről”. A szexista tatalmú sértések „a török társadalomban különösen súlyosnak számítanak”. A vers „nem kritizálja” a török elnököt, hanem „mint személyt alacsonyítja le. Emberi méltóságából vetkőzteti ki”. A vers nem szatíra, és nem esik a művészet szabadsága alá, állítja az ügyvéd. A művészeti forma csak eszközként szolgál arra, hogy az elnököt megsértsék.

A Hamburgi Tartományi Bíróság a költeményt ugyan művészeti alkotásnak ismerte el, de megállapítása szerint a betiltott részek olyan súlyosan sértették meg török elnököt személyében, hogy Böhmermann sem a művészet-, sem a véleményszabadságra nem hivatkozhat. A vers továbbra is engedélyezett hat sora azonban összeegyeztethető a véleményszabadsággal. Itt ugyanis Erdogan politikájának művészileg kiélezett kritikájáról van szó. Ezek a sorok az elnök felelősségébe tartozó valós ügyeket vetnek fel.

Az inkriminált a verssorok így hangzanak: „Tökhülye, gyáva és korlátolt Erdogan, az elnök. (…) Az a férfi, aki lányokat ver, és eközben gumimaszkot visel, (…) a kisebbségeket elnyomni (…) kurdokat eltiporni, keresztényeket verni”.

Kaplan ügyvéd szerint kétségeket vet fel, hogy „mindaz, amit a tartományi bíróság megengedettnek tekint, ténylegesen az-e”. Az ügyvéd azonban csak azokat a verssorokat részletezi, amelyek arról szólnak, hogy Erdogan lányokat ver. A jelenet szexuális perverziót mutat be. „A rasszista-szexista elemekkel megterhelt vers összképe folytán a hallgató ezeket a kijelentéseket is sokkal inkább a szexuális viselkedéssel hozza kapcsolatba, semmint a tényleges törökországi eseményekkel.” A kurdok és a keresztények üldözésére az ügyvéd nem reagált.

A Legfelső Tartományi Bíróság az esetet határozattal vagy pedig szóbeli tárgyalás keretében döntheti el. Az államügyészség a Böhmermann ellen megindított büntető eljárást beszüntette. Böhmermann nem vádolható azzal, hogy ő szándékosan meg akarta sérteni a török államelnököt. Ez pedig feltétele lenne a büntethetőségének.

A nyomozás során felmerült, hogy külföldi állam szerveinek és képviselőinek megsértésének ténye fennáll-e. Azt ugyanis a német Btk. 103. §-a büntetni rendeli. Az Erdogan és Böhmermann között folyó per vitát indított el arról is, hogy az említett paragrafus vajon nem idejétmúlt-e. Több politikus a paragrafus hatályon kívül helyezése mellett szólalt meg, köztük Angela Merkel kancellárasszony is.

A Szövetségi Tanács nemrég elfogadta a megfelelő javaslatot. Ennek értelmében a paragrafus 2018. január 1-jével törlésre kerül.