A sajtóirányítás szervei az Osztrák-Magyar Monarchiában az első világháború alatt I. – A Hadi Felügyeleti Hivatal
Az Osztrák-Magyar Monarchiában az első világháború alatt több intézmény létezett, amelynek részben vagy egészben a sajtó irányítása volt a feladata. A sajtóirányításért felelős központi szerv a Császári és Királyi Sajtó(fő)hadiszállás volt. Az osztrák Hadi Felügyeleti Hivatal (HFH - Kriegsüberwachungsamt) és a neki megfelelő magyar társszerv, a Hadfelügyeleti Bizottság keretében működő Sajtó(al)bizottság is fontos szerepet játszott a sajtó irányításában és a propaganda alakításában is. A magyar Sajtóbizottság „Bizalmas” vagy „Szigorúan bizalmas” jelzéssel adta ki tilalmait az egyes szerkesztőségeknek. Ezek a tilalmak formailag udvarias hangú kérések voltak, de a „kérés” figyelmen kívül hagyása valamilyen megtorló intézkedést vonhatott maga után. A lapot lefoglalták, elkobozták, elrendelték az egész lapra az előzetes cenzúrát, bűnvádi eljárás alá vonták, nagy pénzbüntetést róttak ki rá, esetleg rövid úton betiltották megjelenését.
Az ennél erősebb jogosítványokkal rendelkező osztrák Hadi Felügyeleti Hivatalt a háború kirobbanásakor állították fel. A Monarchia osztrák felén kívül Bosznia és Hercegovina, tehát a közös pénzügyminisztérium irányítása alá tartozó területekre is kiterjedt kompetenciája. Helyzete kezdettől fogva vitatott volt a hatósági rendszerben. Nem volt ugyanis egyértelmű a kompetenciák elhatárolása. A hadsereg-főparancsnokságnak csak 1915-ben sikerült elérnie, hogy utasítási jogot szerezzen a HFH felett, addig ugyanis sokszor hangzott el vele szemben a vád, hogy nem veszi eléggé figyelembe a hadviselés érdekeit. A közvélemény előtt viszont ezután még inkább teljesen katonák által irányított, hadi célokat szolgáló szervezetként tűnt fel, amely polgári ügyekben is széles hatáskörrel rendelkezik. A HFH-t létrehozó utasítás annak idején nem volt nyilvános, ami már eleve táptalajt adott a különböző spekulációknak a Hivatal titkosságára vonatkozóan.
1917-ben a HFH-t a hadügyminisztérium miniszteri bizottságává nevezték át. Ez azonban nemcsak szimplán névváltozás volt, hanem alkotmányjogi megfontolások is szerepet játszottak, mert amint a császári katonai kancellária is megállapította, a HFH-nak nem volt ténylegesen alkotmányjogi alapja, hiszen pusztán utasítás alapján állították fel. Bizottsággá alakítása és hivatali jellegének megszüntetése jobban kifejezte a benne résztvevő minisztériumok alkotmányos felelősségét. Ezt pedig az is szükségessé tette, hogy az osztrák parlament (Birodalmi Tanács) 1917-ben háromévi szünet után ismét összeült, és az addig akadályokba ütköző parlamenti ellenőrzés helyreállásával nehezen lehetett a HFH addigi keretei között megtartani, helyzetét újra kellett rendezni. A most már kisebb hatáskörrel működő, de a cenzúraügyeket továbbra is irányító Bizottságot a parlamentben sokszor hevesen támadták. A világháború végéig állt fenn.