A kisebbségi média helyzete a modern társadalomban
Ötödik alkalommal rendezték meg a kisebbségi médiumokat felkaroló tanácskozássorozat, összejövetelét Újvidéken, amelynek témája az idén a társadalmi integráció mint jelenség, ezzel összefüggésben a kisebbségi és helyi média helyzete a modern társadalomban, a közösségekhez való tartozás és e kötődés jelentősége.
A tanácskozás résztvevői és támogatói a Magyar Szó újvidéki székházában. (Ótos András felvétele)
A konferencia szervezői között volt a Magyar Szó napilap, a Giacomelli Media, a Heror Media Pont, valamint a MediaChange újságírói szaktanácsadó vállalatok és a Szerbiai Médiaszövetség. A rendezvényt többek között a tartományi művelődési és tájékoztatási titkárság és a köztársasági művelődési és tájékoztatási minisztérium is támogatta. A résztvevők a konferencia hivatalos megkezdése előtt ellátogattak a Magyar Szó székházába, ahol a napilap működési körülményeivel és munkatársaival ismerkedtek.
A tanácskozás-sorozat idei témája a társadalmi integráció mint jelenség volt, ezzel összefüggésben a kisebbségi és helyi média helyzete, szerepe a modern társadalomban, továbbá a nemzeti identitás és kultúra kérdései. Az értekezlet kiemelt témája volt a közösségekhez való tartozás és annak jelentősége. Az olyan média, amely folyamatos forráshiánnyal küzd, ugyanakkor fogyasztói, a lefedni kívánt területen elszórtan élnek, fokozottan hátrányos helyzetben van. Az is nyilvánvaló, hogy a viszonylag kis létszámú fogyasztó nem tudja piaci alapon fenntartani ezt a struktúrát, tehát mindenképpen pozitív diszkriminációra van szükség. Éppen erre hívta fel a figyelmet Bodzsoni István, a Pannon RTV igazgatója a tanácskozáson, aki elsődlegesen az információk áramlására helyezte a hangsúlyt, ami véleménye szerint az adott kisebbségi közösség fennmaradásának egyik előfeltétele. Mint mondta, egy adott nemzeti közösség területi szétszórtsága, kihívásokat okoz a lefedettségben, erre például megoldást jelenthetne ha a kisebbségi médiumok pozitív diszkriminációban részesülhetnének a frekvenciák kiosztásakor.
Đorđe Milićević, tartományi kormányfő-helyettes véleménye szerint a multikulturalizmus és a több nemzetiségű közösség mindannyiunk számára egy teljesen megszokott életforma, amelynek szerves részét képezi a tájékoztatás is. Éppen ezért a Tartományi Kormány a következő időszakban is anyagilag támogatja majd a kisebbségi médiumok munkáját, ahogyan azt eddig is tette.
Vanda Kučera, az I&FMcCann Csoport üzleti igazgatója szerint felismerhetőbbé kell tenni a kisebbségi sajtóorgánumokat a médiatérben. Sokan ma sem tudják, hogyan juthatnak el reklámelképzeléseikkel, egyéb ötleteikkel a kisebbségi sajtó tagjaihoz. Fontosnak nevezte népszerűsíteni a Heror Media Pontot, mely hálózatot alkot a vajdasági kisebbségi nyelveken megjelenő sajtótermékek között.
Ugyanakkor nagy kérdés, hogy mindezek a célkitűzések hogyan valósíthatók meg olyan vészesen fogyatkozó közösségek esetében, mint amilyen a délvidéki/vajdasági magyarság. Az identitás megőrzése és a modern (többségi) társadalomba való integráció egy olyan sok változós feladvány, amelynek legtöbb elemére nem tudunk megnyugtató választ. Mindenek előtt komolyan kellene venni azokat, a politikusok által gyakran hangoztatott szólamokat, amelyek a sokszínűségre, a különböző identitásokra és nemzeti közösségekre, mint értékekre tekintenek.