A Google engedményeket tett az amerikai versenyfelügyeletnek, cserébe az FTC visszavonta legsúlyosabb vádját, miszerint a Google keresője egyes web-oldalakat a saját szolgáltatásaival szemben hátrányosan kezel. Az USA versenyjogi hatósága vizsgálódásai során nem látta ugyanis bizonyítottnak, hogy a Google visszaélt volna piaci helyzetével. Az FTC vezetője, Jon Leibowitz szerint a vállalat nem vétett az USA-ban érvényes versenyjog ellen.

Az internet-konszern a jövőben is folytathatja nyereséges üzleteit – a New York Times a keresők közötti piacvezető nagy győzelmeként értékelte a fejleményt. Egy esetleges versenyjogi elmarasztalás valóságos rémálomként tűnt fel a Google előtt, mert az veszélyeztethette volna a keresési eredményekhez kapcsolódó hirdetési üzletben elfoglalt első helyét, bevételeinek nagy része ugyanis ebből származik. Az egyik riválisa ezen a területen a Microsoft Bing nevű keresője.

A FTC szerint az internetes keresés során a Google által eszközölt változtatásokat, még ha azok egyes vetélytársakat hátrányosan is érintenek, ellensúlyozza, hogy a módosítások révén a Google keresője jobb szolgáltatást nyújt. A Google is azzal védekezett, hogy a felhasználók magasabb szintű szolgáltatáshoz jutnak. A hatóság szerint pedig „Az FTC-nek az a feladata, hogy a versenyt védje és ne az egyes piaci szereplőket.” A Google főjogásza a cég blogjában azt írta, a versenyjogi eljárás megszüntetése egyedül azt a következtetést teszi lehetővé, hogy „A Google szolgáltatásai jók a felhasználóknak és jók a verseny tekintetében is.”

Az internetes konszern végül engedett abban, hogy a reklámozóknak nagyobb mozgásteret biztosít az online reklámkampányaik során. Ezenkívül a web-oldalak megszabhatják, hogy tartalmaik – mint pl. az étterem-tippek – a Google speciális szolgáltatásaiban vagy a klasszikus keresési találatok között jelenjenek-e meg. Egy másik ponton is engedményt tett a Google a piacfelügyeletnek: a jövőben konkurenseinek biztosítani fogja a hozzáférést a Motorola legfontosabb okostelefon- és tablet-technológiáihoz.

Még nyitott azonban annak az eljárásnak a kimenetele, amelyet az Európai Unió Bizottsága mint a versenyjog legmagasabb szintű európai őre indított a Google ellen.

Itt is az a gyanú merült fel, hogy a legnagyobb netes kereső konkurenseivel szemben nem a versenyjognak megfelelő keretek között működik.

Amennyiben a Google nem tudja tisztázni magát, az EU akár milliós nagyságú büntetést is kiszabhat rá. A Bizottság már múlt év decemberében felszólította a Google-t, hogy változtasson a keresője algoritmusán, a konszern azonban egyelőre nem reagált. Joaquín Alumnia versenyjogi biztos a Financial Timesban adott interjújában hangsúlyozta, alapos a gyanú, miszerint a Google előnyben részesíti a keresési funkciói során a saját szolgáltatásait, a konkurenciáéit – mint pl. a Microsoftét – pedig a rangsorban hátrább helyezi. Annak oka, hogy a Google egyelőre nem reagált az EU felszólítására, abban is keresendő, hogy az USA-beli vizsgálatot megszüntették, ami által a konszern erősebb pozícióból állhat ki az európai kifogásokkal szemben.

Alumnia szerint azonban az EU-ban más megítélés érvényes, mert a Google-nak Európában erősebb a piaci helyzete, mint az USA-ban. A Google az öreg kontinensen 95%-ban uralja a netes keresőszolgáltatók piacát, míg az USA-ban csak 67% a Google-é. Az USA és az EU jogi keretei is különböznek ebben a vonatkozásban: az USA-ban a magánszektorból jövő panaszok a meghatározók.

Az EU-biztos úgy látja, hogy a Google a linkek saját szolgáltatásokhoz való helyezésével az internet forgalmát eltereli, és ezáltal, valamint meghatározó piaci helyzetét kihasználva, pénzt csinál. Ez már nem egyszerűen domináns pozíció, hanem a domináns helyzettel való visszaélés.

Az európai versenyjogi felügyelet határozott eljárása megnehezítené a Google helyzetét. Valószínűleg plusz ráfordítással regionálisan különböző szolgáltatásokat kellene működtetnie. A jövő nagy kérdése, hogy a Google a konkurensek és a versenyfelügyeletek részéről megfogalmazott versenyellenes magatartás vádja, valamint a felhasználók és a felügyeleti szervek részéről felvetődő adatvédelmi kérdések szorításában meddig tud lavírozni.