Az internetezők jelentős részének az internetes keresőmotorok használata jelenti az internet-használatot. A német felhasználók 90%-a a Google keresőjét veszi igénybe, és hagyja magát a program által irányítani, a legjobb példa erre azon funkció magától értetődő használata, amely a kereső-fogalmakat automatikusan kiegészíti – mutat rá a Mainzi Egyetem Jogtudományi Intézete, Publicisztikai Intézete és Neveléstudományi Intézete keresőmotorok használatáról szóló közös kutatásának eredményeit összefoglaló cikk – a tanulmányról egyelőre csak sajtóközlemény áll a nagyközönség rendelkezésére. A kutatás alapjául a 2013 májusában, a 16 és 82 év közötti lakosság körében 1012 személy online lekérdezése szolgált. A minta a németországi lakosság vonatkozásában reprezentatív.

A kutatás szerint a felhasználóknak csak kis száma bánik kritikusan a kapott eredményekkel, ezért a kereső-oldalaknak kellene nagyobb felelősséget vállalniuk azért, hogy a felhasználók kiegyensúlyozottabb és sokszínűbb információkhoz jussanak – a tanulmány ezért az internetes keresők eddiginél erőteljesebb médiajogi szabályozását követeli.

Az sem meglepő, hogy a kutatás a Google piaci dominanciáját igazolja vissza. Sok internetező keveset tud arról, hogyan jönnek létre a találati listák, fogalmuk sincs arról, hogy a keresők a találati listák generálásánál figyelembe veszik pl. az addigi keresések tárolt adatait. A megkérdezettek nagy része a netes keresésben meglévő tudását jónak értékeli, a Google működési elvéről azonban általában nem sokat tud.

A keresőmotort használók közül sokan kapásból elutasítják a személyes keresési adataik tárolását, viszont – előbbivel ellentmondásba keveredve – üdvözlik az egyénileg rájuk szabott kereső listákat. A tanulmány arról is szól, hogy általában hiányzik a keresőmotorok használata során felmerülő problémák tudatos felmérése, a Google-lal messzemenően kritika nélkül bánnak.

Mindezek a megállapítások főleg a 30 év alatti korosztályra vonatkoznak. Ezen hiányzó felhasználói kompetenciák miatt az interdiszciplináris tanulmány szerzői szükségesnek vélik az eddiginél erősebb jogi szabályozást. Egyrészt mert a jelenlegi – médiával és versenyjoggal kapcsolatos – szabályozás csak korlátozott mértékben vonatkozott erre a területre, másrészt a szolgáltatók önszabályozás keretében tett vállalásai sem mutatkoztak elengedőnek.

Egy lehetséges szabályozás vonatkozásában három központi tájékozódási pontot jelöltek meg a kutatásban résztvevő szakemberek: semlegesség, átláthatóság és médiakompetencia. Semlegesség alatt azt értik, hogy minden internetes szolgáltató tartalmai azonos eséllyel kerülhessenek fel a keresőmotorok találati listáira. Az átláthatóság elve pedig azt jelenti, hogy a netes keresők működési mechanizmusa megfelelő mértékben legyen nyilvános, annak érdekében, hogy a találati listák belső és külső manipulálása és meghamisítása felismerhetővé váljék. A manipulálás lehetőségét a felhasználóban hangsúlyosabban kellene tudatosítani. Végül a kompetencia elve azt célozza, hogy a felhasználók az interneten található, számukra hasznos adatok minél szélesebb spektrumát tudják igénybe venni. A törvényhozóknak ezt a három alapkritériumot kellene a megfelelő szabályozási módszerek kidolgozásakor figyelembe venniük.