2015. február 9. napján tárgyalta az Országgyűlés a T/3018. számú törvényjavaslatot, mely a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (továbbiakban: Pp.) módosításáról szól.

A jelenleg hatályos Pp. alapján a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése esetén az általános szabályok szerint indítható per. A módosító javaslat indokolása szerint a jogsértés jellege miatt azonban elengedhetetlen a rövid időn belüli reagálás és szankcionálás. Ezt alapul véve a sajtó-helyreigazítási eljáráshoz hasonlóan egy külön eljárást hoznának létre.

A módosító javaslat szerint ezek a perek a törvényszékek hatáskörébe tartoznának, az újfajta eljárás két szakaszból áll: az előzetes eljárásból és a perből. Az előzetes eljárás során a sérelmet szenvedő fél a képmás vagy a hangfelvétel készítéséről, illetve annak felhasználásról történő tudomásszerzés időpontjától számított harminc napon belül kérhetni a sérelem okozójától – határidő megadásával –, hogy a jogsértést hagyja abba, a sérelmes helyzetet szüntesse meg, a jogsértést megelőző állapotot állítsa helyre és a jogsértéssel előállított dolgot semmisítse meg vagy jogsértő mivoltától fossza meg, illetve adjon megfelelő elégtételt és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot.

Mivel az eljárás egyik legfőbb célja a rövid időn belüli reagálás a jogsértésre, ezért a képmás vagy hangfelvétel készítésének, illetve felhasználásának időpontjától számított hat hónap eltelte után nincs lehetőség ezen eljárás megindítására. Ez nem jelenti azonban, hogy az elévülési időn belül az általános szabályok szerint ne lehetne pert indítani a személyiségi jogok védelme érdekében. Az előzetes eljárás során, amennyiben a felvétel készítője, illetve felhasználója a kérelemben foglaltakat nem teljesíti, úgy a sérelmet szenvedett fél 15 napon belül pert indíthat. A határidőben előterjesztett kérelem teljesítését csak akkor lehet megtagadni, ha az abban előadottak valósága nyomban megcáfolható.

A javaslat szerinti új pertípusban a felperes a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) 2:51. § (1) bekezdésének a)-d) pontjában meghatározott a felróhatóságtól független szankciók alkalmazását kérheti. Mindez a jogsértés mielőbbi megszüntetését szolgálja. Természetesen a személyiségi jogok megsértése miatt alkalmazható egyéb, a Ptk.-ban foglalt szankciók iránt, az általános eljárási szabályok szerint indítható per. A javaslat szerinti speciális keresetet, más keresettel összekapcsolni vagy egyesíteni viszont nem lehet.

Az újfajta eljárásban a törvényszékeknek soron kívül kellene eljárniuk, a keresetlevél benyújtásától számított nyolcadik napra tárgyalást kell kitűzni. Ezekben a perekben igazolásnak, viszontkeresetnek és szünetelésnek nincs helye, elhalasztani is csak kivételes esetben lehet, ha ezt valamelyik fél kéri és valószínűsíti az általa felajánlott bizonyítás eredményességét. A per gyors lezárása érdekében a javaslat külön kitér a bizonyítási teherre, mely szerint a felperesnek azt kell bizonyítani, hogy a képmás, illetve a hangfelvétel elkészítésére, illetve felhasználására sor került. Az alperest terheli annak bizonyítása, hogy az érintett a képmás és a hangfelvétel elkészítéséhez a hozzájárulást megadta. Fellebbezés esetén a másodfokú bíróság legkésőbb az iratok beérkezésétől számított nyolc napon belül köteles tárgyalni az ügyet. Az ítélet ellen perújításnak nincs helye.

Amennyiben az Országgyűlés elfogadja a fentiekben ismertetett törvénymódosító javaslatot, egy új korszak nyílik a jogorvoslati lehetőségek tekintetében, mely alkalmazkodik a kor elvárásaihoz.