Az érintett autóvezető szinte minden útját rögzítette és számtalan felvételt adott át a rendőrségnek, illetve azokat az interneten is közzétette. Az autóvezető pert indított a hatósággal szemben.

Az Ansbach-i Közigazgatási Bíróság 2014. augusztus 13-án meghozott ítélete a hatóság határozatát érvénytelenítette, de kizárólag eljárási hibákra hivatkozással. A hatóság álláspontjával ugyanakkor egyetértett és kimondta, hogy tilos a szélvédőre felszerelt kamerával (fedélzeti kamera) készített felvételeket később az interneten – a YouTube-on vagy a Facebook-on – közzétenni, illetve harmadik személy részére átadni. Azok az autóvezetők, akik a fedélzeti kameráikat kimondottan arra használják, hogy az általuk készített felvételeket később a rendőrségnek átadják, vagy az interneten, a közösségi oldalakon közzétegyék, megsértik az adatvédelmi törvény rendelkezéseit. A titokban lefilmezet személyek adatvédelem iránti igénye erősebbnek minősül, mint az autóvezető azon igénye, hogy a felvétellel bizonyítsa egy baleset megtörténtét. Saját részre készíthetők ilyen felvételek, de azt közzétenni, vagy harmadik személy részére átadni törvényellenes.

Az ítélttel kapcsolatban több kritikát is megfogalmaztak, többek között hiányolták a differenciálást a privát és a hivatalos felvételek között, illetve azt, hogy az ítélet hogyan értelmezendő a motorosok és kerékpárosok sisakjára felszerelt kamerák tekintetében.

A német autóklub (ADAC) sokat foglalkozott a kérdéssel és arra a következtetésre jutott, hogy Európa több országában sincs még konkrét törvényi rendelkezés a fedélzeti kamerák használatával kapcsolatban. Bosznia-Hercegovinában, Dániában, Angliában, Olaszországban, Máltán, Hollandiában, Szerbiában és Spanyolországban minden probléma nélkül lehet használni, nincs semmiféle korlátozás. Franciaországban csupán annyi az előírás, hogy a kamera a kilátást ne akadályozza, illetve Norvégiában, hogy a vezető figyelmét ne vonja el. Ugyanakkor Belgiumban, Luxemburgban, Portugáliában, Svédországban és Svájcban nem ajánlatos a fedélzeti kamera használata, mivel a helyi adatvédelmi jogszabályok tükrében aggályosak lehetnek. Ausztriában törvény tiltja a folyamatosan működő menetrögzítő eszköz használatát, ahhoz külön engedély szükséges. A büntetés 10.000 € az első botlásnál.

Magyarországon az ilyen felvételek jogi megítélése bizonytalan lábakon áll.  A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságának álláspontja alapján jelenleg nincs olyan hatályos jogszabály, ami kimondottan engedné, vagy tiltaná a kamera elhelyezését a gépjárműben, ezért a kamerával történő megfigyeléssel összefüggésben a 2011. évi CXII. Infotv. rendelkezései alkalmazandók. Eszerint a rögzítés és az otthoni felhasználás kívül esik a hatóság hatáskörén. Elvileg tehát bárki kamerázhat az autójából, de a felvételek nyilvános megosztása személyiségvédelmi kockázatokat rejt és eljárást vonhat maga után, ugyanis jogi szempontból e két tevékenység élesen elkülönül.

Aki tehát itthon használ fedélzeti kamerát, a vele készített felvételen személyes adatokat felismerhető módon nem tehet közzé, mert beperelhetik érte. Így például a felismerhető rendszámtáblákat és arcokat ki kell takarni, mielőtt feltöltenénk bárhová a forgalomban rögzített videót. Bizonyítékként való felhasználása esetén az eljáró hatóságnak kell eldöntenie, hogy az adott eljárásra vonatkozó jogszabályok rendelkezései alapján a bizonyíték beszerzése, felhasználása a személyes adatok védelméhez fűződő jog olyan szintű megsértését jelenti-e, hogy kizárja a felvétel bizonyítékként történő felhasználást.

A fedélzeti kamera tehát jól jöhet, de vigyázni is kell vele, mert könnyen személyihez fűződő jogokat sérthetünk azzal, ha a felvételeket nyilvánosságra hozzuk. Emellett nem árt ügyelni arra sem, hogy melyik országban nem engedik a kamera használatát, mert súlyos bírság lehet a vége, ha nem figyelünk oda!