(kép forrása: a kínai mozik készülnek újranyitni)

A moziipar 120 éves történelmével szemben a legtöbb streaming szolgáltató alig másfél évtizede létezik – a Netflix 2010-ben tört be a nemzetközi piacra, vagyis egy évtized alatt tudta elérni, hogy 2020. novemberére már 195 millió előfizetője legyen globálisan.

A népszerű platform havidíja jelenleg az Egyesült Államokban és Angliában 14 dollár (standard csomag, magyar forintban 4247 HUF, ugyanez a csomag itthon 3190 HUF).

Ha ezt vesszük kiindulási pontnak globálisan is, akkor a Netflix havi bevétele nagyjából 2,73 milliárd dollár. Összehasonlításképpen: mindössze 2 alkotás volt a filmtörténelemben, ami világviszonylatban meg tudta haladni ezt a bevételt (A Bosszúállók: Végjáték; és az Avatar). Fontos leszögezni, hogy ez az összehasonlítás nem pontos, mindössze az arányok érzékeltetésére szolgál. Ha pontosak akarunk lenni, akkor érdemes az éves bevételeket vizsgálni (jelen esetben a 2019-eset), hiszen a mozik jellemzően nem havidíjas rendszerben működnek. A Netflix világszerte 167,1 millió előfizetővel rendelkezett 2019 végén, az akkori globális előfizetői árak alapján pedig ki lehet számolni, hogy a tavalyi éves bevételük nagyjából 20 milliárd dollár lehetett (a mozikkal ellentétben pontos bevételi adatokat általában a streaming szolgáltatók nem közölnek, így a Netflix sem).

Ahogy a VOD-nál, úgy a hollywoodi stúdióknál is érdemes a piacvezetőt vizsgálni – ez a Bosszúállók: Végjátékot is gyártó Disney, aminek a tavalyi globális bevétele 11, 1 milliárd dollár volt. A különbség a kettő között szignifikáns, és akkor még csak a tavalyi évről beszéltünk, ami egy rekord volt a mozik bevétele szempontjából. Az idei év viszont a COVID-19 járvány megjelenésének köszönhetően minden eddiginél súlyosabban eszkalálta a két iparág közötti rivalizálást.

A 2020-as évet sok streaming szolgáltató egyfajta diadalmenetként éli meg, a Netflix hatalmas összegeket költ: több, eredetileg mozikba szánt stúdiófilmet is megvásárolt, miközben a filmszínházak világszerte tetszhalott állapotban vegetálnak. Ahogy Magyarországon is, úgy a nyugati államok nagy részében zárva vannak a mozik, valahol egészen március óta, valahol pedig egy szolid újranyitást követően ismét be kellett zárniuk. Az első hullám bezárásait követően a nagyobb, majd a kisebb stúdiók is szinte az összes mozipremiert elhalasztották, vagy eladták a VOD szolgáltatóknak. Az egyetlen nagy, sikervárományosnak szánt kivétel Christopher Nolan filmje, a Tenet, amit szintén több halasztás után végül bemutattak széles körben moziban szinte az egész világon – a körülményekhez képest, relatíve sikeresnek mondható, ugyanakkor a Warner Bros. stúdió elvárásait nem tudta hozni, és az ebből levont következtetések csak további halasztásokat generáltak a többi stúdió részéről is.

A moziipar üzleti modelljének kőbe vésett, fél évszázados hagyománya van: a filmszínházak előjoga a kizárólagos vetítést biztosító mozis ablak, ami még 2019-ben is 90 napos volt (25-30 évvel ezelőtt még 6 hónapos volt). Bármilyen fizikai vagy virtuális adathordozón csak ezt követően jelenhet meg egy mozifilm. A 70-es évek közepétől a 90-es évek derekáig ezt a videokazetta (VHS) jelentette, majd ezt követően 1997-től – még az elmúlt években is – a viszonylag népszerűnek mondható DVD, míg 2019-ben kétségtelenül a streaming megjelenés.

Viszont, hogy 2020-ban mi is pontosan a streaming szerepe, azt jelenleg nem könnyű definiálni, ugyanis a komplett üzleti modell formálódni látszik. A járványhelyzet kezdete óta folyamatos a kísérletezés, ha a közönség nem mer moziba menni, akkor a gyártó stúdiónak 3 lehetősége van: kitart a mozipremier mellett, csak későbbre halasztja azt; vagy eladja a filmet egy VOD szolgáltatónak, vagy ha rendelkezik saját streaming platformmal, akkor azon mutatja be a produkciót. Ez utóbbi történt a Disney és a Mulan esetében is (ahol 2020. szeptember elején éppen nyitva voltak a mozik, ott a nagyvásznon debütálhatott a film – így Magyarországon is).

Idén karácsonykor hasonló lépésre készül a Warner stúdió is: A Wonder Woman folytatása Észak-Amerikában ugyanazon a napon (december 25-én) kerül bemutatásra moziban, és a stúdió streaming platformján, az HBO Maxon, méghozzá egy hónapon át megnézhető az előfizetési díjon felüli extra költségek nélkül. Ráadásul a világ többi részén – azaz ahol az előbb említett streamingszolgáltató nem elérhető – korábban, már december 16-án debütál a film a nagyvásznon. Ez így, ebben a formában forradalmi lépés. Összehasonlításképpen: A Mulant a Disney platformján plusz 30 dollárért (kb. 9000 HUF) lehet megnézni egészen december 4-ig.

A VOD szolgáltatóknak és a moziknak funkcionálisan nem versengeni kéne, hanem kiegészíteni egymást. A moziélmény, mint közösségi program egy szubjektív dolog, viszont ahogy a korábban említett tavalyi rekordbevételek is igazolják, a létjogosultsága megkérdőjelezhetetlen. Ahogy Lunczer Gábor, a Budapesti Pólus Mozi marketingese fogalmaz, nem az a kérdés, hogy mozi, vagy streaming.

„Stream és mozi is – csak kicsit később.” - a kizárólagos vetítést biztosító ablaknak pontosan ez a lényege, és ez az, ami a járványhelyzet óta szinte naptól-napra formálódik. Ha a Wonder Woman folytatása olyan sikeres lesz, ahogy azt a stúdió elvárja, akkor jó eséllyel új korszak kezdődik a filmtörténelemben.

A Universal stúdió már nyáron, illetve most novemberben is megállapodást kötött két amerikai mozilánccal, amiben a kizárólagos vetítés mindössze 17 napra korlátozódik – ugyanakkor, hogy ha az adott film 50 millió dollár feletti mozis nyitóhétvégével debütál az USA-ban, úgy ezt az időszakot 31 napra terjesztik ki. Fontos az is, hogy a VOD-premier után is játszhatják tovább nagy vásznon a szóban forgó filmeket. Az biztosra vehető, hogy jövőre nagyon érdekes anomáliákat fedezhetünk fel majd a filmnézési szokásokat illetően. Elég csak megnézni a 2021-es mozis bemutatónaptárat: már most elég zsúfoltnak néz ki, és szinte hétről-hétre változik, ennél csak tömöttebb lesz. Alapvetően évekre visszamenőleg beütemezett, átgondolt stratégia, hogy melyik filmet mikor mutassák be, már csak a konkurencia, meg a közönség elvárásai miatt is. Viszont, ha szinte egy teljes éves naptárat jövőre halasztanak, az nem jelenti azt, hogy a közönségnek jövőre kétszer annyi pénze, és kétszer annyi kedve is lesz moziba menni, vagy egyáltalán filmeket nézni – egy újabb tényező, ami miatt a stúdióknak disztingválniuk kell majd, hogy melyik maradjon moziban, és melyik menjen streamingre.

Mindenesetre a végszót ezzel kapcsolatban is a közönség fogja majd kimondani. Hiába mutatják be moziban a sok várva-várt, eddig elhalasztott filmet, ha a nézők zöme inkább otthon nézné meg ezeket szívesebben, és ez fordítva is igaz: hiába raknak fel bármit az online platformokra, ha a közönség már inkább visszatérne a jól megszokott nagyvászonhoz.