A konferencia elnevezésének, „A közvélemény vizsgálódását tehát azzal kell kezdenünk…” apropóját az adta, hogy akkor éppen száz éve, 1922-ben jelent meg Lippmann „Public Opinion” című műve. A konferencia szervezőiként úgy véltük, Lippmann könyvének gondolatai ma is aktuálisak, ma is kritikai reflexióra hívják a társadalomtudósokat, akár a szociológia, akár a médiaelmélet, az alkotmányjog vagy a politológia irányából. Hiszen a társadalmi illetve a médiakörnyezet közelmúltbeli változásai is megközelíthetőek Lippmann munkássága felől, aki már ekkor pszeudo-környezetként utalt a médiára, s az eltérő tartalomfogyasztás következményeit, a polarizációt is látta. Az 1920-as években tett megfigyelései a társadalmi kommunikáció, a nyilvánosság és a közvélemény kérdéseiben ma is újragondolhatóak. Figyelemre méltó médiaelméleti hagyatéka is, melyben a propaganda modell vagy akár a tematizáció korai megfogalmazását láthatjuk. S gyakorló publicistaként felvetett olyan problémákat is a kötetben az újságírás területéről, melyek máig kulcsfogalmai, illetve kulcsproblémái a szakmának: a cenzúra, az objektivitás vagy éppen az igazság kérdései ezek.

 A kötet három nagy fejezetben tárgyalja Lippmann munkásságát. Az elméleti megközelítési lehetőségek feltárását, a lippmanni gondolatok közösségi média világára való adaptációjának lehetőségei követik, s végezetül fiatal kutatók munkáit tarthatja kezében az olvasó

 Az első részben az életmű elméleti megközelíthetőségei fogalmazódnak meg Hidas Zoltán, Balász Zoltán, Török Bernát, Kovács Ákos és Andok Mónika írásaiban. Hidas Zoltán Mindenki világtudása. A közvélemény tudásrendjéről című tanulmánya szociológiai szemszögből elemzi az életművet. Balázs Zoltán politikai filozófiai elemzést ad A közvélemény mint kormányzási probléma című tanulmányában. Az olvasó alkotmányjogi elemzést olvashat Török Bernát tollából, az általa jegyzett tanulmányban, melynek címe: A közvélemény ormálódásának egyes kritériumai a szólásszabadság jogában. A vizuális kommunikáció irányából Kovács Ákos bontja ki számunkra a lippmanni gondolkodás, elmélet irányait, Gondolati kép és leképezés. Vizuáliskommunikáció- és nyilvánoság-elméleti adalékok Walter Lippmann közvéleményképeihez című írásában. Az első részt Andok Mónika tanulmánya zárja, mely A közvélemény fogalma a kultúrakutatás nézőpontjából: Walter Lippmann és James Carey címmel ír a kommunikációelméleti beágyazódás lehetőségeiről.

 A kötet második nagy egysége a lippmanni életmű aktualizálásának lehetőségeit tárja fel, a hálózati kommunikáció, az új média vonatkozásában. A Lippmann és az új média világa című fejezetben Rab Árpád, Szűts Zoltán és Guld Ádám írásait találja az olvasó. A jövőkutató Rab Árpád Walter Lippmann és a digitális kultúra jövője című írása nyitja a fejezetet. A közösségi média egyik fogalmának, az influenszereknek, vélemény- és figyelemirányító személyeknek a korai koncepciója Lippmann művében is megjelenik. Ezt mutatja be Szűts Zoltán A véleményvezérek és az influencerek közvélemény befolyásoló szerepe írása. S ezen gondolatot viszi tovább A digitális figyelemgazdaság intézményesülése. Influenszer ügynökségek mint a média- és kultúripar legújabb szegmense című tanulmányában Guld Ádám.

 A kötet záró fejezete fiatal kutatók – Pintér Melinda, Lendvai Gergely és László Tamás – elemzéseit tárja az olvasók elé, a közvélemény fogalmának, kutatásának új irányaira hívva fel a figyelmet. Pintér Melinda írása a Közvélemény a digitális térben A véleményformálás új struktúrái címmel hívja az olvasót a kérdés újragondolására. Lendvai Gergely Ferenc Közvélemény és cancel culture kapcsolatát elemzi kritikai módon. Míg László Tamás írása empirikus kutatást mutat be A magyar társadalom médiahasználata. Hagyományos- és újmédia-használat Magyarországon a koronavírus-járvány előtt címmel.

 A kötet célja Walter Lippmann 1922-ben megjelent „Public Opinion” című köteténekkritikai elemzése – száz év távlatóból. Annak feltárása, melyek voltak időt álló gondolatai és melyeket érdemes kritikával kezelni, tovább gondolni. A kötet interdiszciplináris tudományos megközelítései alkalmassá teszik arra, hogy az akadémia közeg mellett a felsőoktatásban is haszonnal forgassák.

 (Andok Mónika – Nyakas Levente: Előszó ­– részletek)

 A kötet az alábbi link segítségével ingyenesen letölthető.