Média és identitás 5.
Média és Identitás címmel, sorrendben az ötödik tanulmánykötetet veheti kézbe az olvasó. A korábbi összeállításokhoz hasonlóan, ezúttal is olyan elemzések, tanulmányok és esszék kerültek be a válogatásba, amelyek közös nevezője a határon túli magyar közösségek élete, története, a sajtóhoz és tömegmédiához való viszonya, illetve általában minden, ami e viszonylatok közepette meghatározza, vagy legalábbis befolyásolja a megmaradás esélyeit.
Dobos Ferenc elemzése, több évtizede folyamatban lévő kutatásaink 2022. évi fordulójának adatait veti össze a korábbi adatokkal. Elmondhatjuk, hogy az alapvető trendek nem változtak: a nyomtatott sajtó és a hagyományos elektronikus médiumok (rádió, televízió) szerepe rohamosan és egyre gyorsuló tempóban csökken, az internet és az újmédia javára. Éppen ezért, - bár az előbbiekkel is foglalkozunk -, kutatásunk fókusza egyre inkább az utóbbiakra terelődik.
Kovács Eszter kultúrtörténeti tanulmánya betekintést enged a Ceauşescu-korszak szövevényes viszonyaiba, egy lelkes szervezői csapat által éveken át működtetett, a helyi és szélesebb magyar közösség számára rendkívül nagy jelentőséggel bíró, kulturális rendezvénysorozat és alkotótábor révén. Az esettanulmány az 1974-ben Gyergyószárhegyen létrehozott Barátság Művésztelep hétköznapjait igyekszik rekonstruálni. Az elemzés a gazdasági, társadalmi és a személyes viszonyokat éltető reciprocitási és bizalmi rendszereket bontja ki, illetve az ezekben zajló interakciókat.
Mák Ferenc sajtótörténeti monográfiája a Bácska című, zombori lapról a szerzőtől megszokott alapossággal és erős érzelmi átéléssel tárja fel a Trianon előtti Délvidék kulturális és társadalmi viszonyait. Nem csupán sajtótörténetet olvashatunk tehát, hanem betekintést nyerünk az írott szó művelőinek nemzetépítő missziójába, ami a provincializmus vádjával gyakran illetett végeken, sok esetben heroikus küzdelmeket és sorsokat jelentett.
A kárpátaljai régió, az ismert háborús helyzet miatt, sajnálatos módon, immár két egymást követő évben kimaradt szokásos kérdőíves felmérésünkből, ezért rendhagyó megoldáshoz folyamodtunk: az ottani társadalmi- és médiaviszonyokat munkatársaink informális beszámolói segítségével vizsgáljuk. A rendkívül alapos és szerteágazó beszámolókból, elemzésekből csak némi válogatást, szerény keresztmetszetet tudunk közölni kötetünkben. Ennyi is elég azonban, hogy az olvasó betekintést nyerjen abba a drámai helyzetbe, amelybe a kárpátaljai magyar közösség – történelme során immár sokadszor – önhibáján kívül került.
Az összeállítást egy – a sorozat szelleméhez ugyancsak illeszkedő módon – az Intézet egyik konferenciáján vitaindító gondolatoknak szánt írás zárja, amely mindennapjaink egyik sláger-témájáról, az álhírek és a valóság viszonyáról fogalmaz meg, szintén a már megszokott módon szubjektív és némileg provokatív eszmefuttatásokat.
A kötet az alábbi link segítségével ingyenesen letölthető.