Az újabb kiadványban történész, médiakutató szociológus, olvasásszociológus, tanulmányait olvashatjuk, miközben az elméleti trendek esszéisztikus számbavétele sem hiányozhat.

Kevéssé kutatott és a mai köztudatban is csak esetlegesen előforduló terület a Trianon előtti évtizedekben a környező régiókba – főként a Román Királyságba és délszláv területekre, Szlavóniába valamint Boszniába –  kivándorolt magyarok problematikája. Mintegy százezernyi nincstelen magyar földműves választotta a balkáni régiót, ami bár összehasonlíthatatlanul közelebb volt, mint az Újvilág, néhány évtized múltán mégis kilátástalannak bizonyult a megmaradás szempontjából. Makkai Béla tanulmánya ezekbe a kevéssé ismert és ma már forrásaikban is nehezen hozzáférhető sajtótörténeti epizódokba kínál betekintést.

Kiss Tamás tanulmánya az erdélyi vegyes házasságokról és a vegyes családokon belüli etnikai szocializáció vizsgálatán keresztül az erdélyi magyarok és románok közötti etnikai határ jellegéről, vagyis a két etnikum közötti viszonyról értekezik, Gereben Ferenc pedig több mint 25 éven át végzett olvasásszociológiai kutatásainak legfőbb tanulságait foglalta össze.

Pap Tibor, a rendszerváltó országok intézményi átalakulását, a szóba kerülő nemzeten túlra mutató identitáskonstrukciók mentén próbálja rekonstruálni. Az egyes államok hosszú évtizedes formatörténeti különfejlődést követően visszatértek a többségi elvű döntéshozatalon alapuló rendszertörténeti formációhoz. Ez azonban az előző időszakban érvényesülő keretek között nem mindenütt tudott problémamentesen elindulni. Ennek egyaránt voltak ideológiai és szegmentációs okai. Az előbbi alatt azt értjük, hogy a szocialista egyenlőségi doktrína mentén kialakult pszeudo-nacionalizmusok, mint a csehszlovakizmus, a jugoszlavizmus és a szovjet tudat az új körülmények között alkalmatlan volt az állami szintű politikai programok újraalkotására. Végül Általánosabb vizekre evez, amikor a globalizációról, mint az európaizáció kontextusáról és a globalizáció integrációra tett hatásairól, valamint az EU-identitás és az EU-képviselet összefüggéseiről értekezik.

A kötet szerkesztője által jegyzett vitaindító a média és az identitás lehetséges viszonyrendszerére irányul. Egyik fókusza a történelemszemlélet, a kollektív emlékezet változása a mediatizált világban. Ezt a gondolatmenetet követi a Vitaindító folytatásának is értelmezhető, Globalizáció, idő, tér, identitás című, (a kötetben utolsóként szereplő) áttekintés.

A kötet az alábbi linken keresztül, a „Kapcsolódó dokumentumok” közül ingyenesen letölthető.