Az esszék némelyike társadalmi-jogi, jogtudományi és interdiszciplináris területeket tekint át, és a társadalmi-morális törvények és a művészet interakcióját taglalja a különböző joghatóságok vonatkozásában, az adott esszé alaptémájának megfelelően. Más esszék egyéb kapcsolódó kulturális problémákat állítanak a középpontba. Bizonyos esetekben az angol, a francia és az egyesült államokbeli jog kerül górcső alá, az európai uniós jog, az Emberi Jogok Európai Egyezményén alapuló jog, valamint az emberi jogokra vonatkozó egyéb nemzetközi jog releváns aspektusaival együtt. Az egyes cikkek olykor hasonló törvényi szabályozásokat és esetjogot helyeznek más-más megvilágításba, a központi témája azonban mindegyiküknek egyedi.

Paul Kearns könyve mindvégig viaskodik azzal a kérdéssel, hogy tekinthető-e önálló sajátosságokkal bíró jognak a művészet szabadsága, vagy „csak” a szólásszabadság egy speciális megnyilvánulási formáját tisztelhetjük a művészi kifejezésekben, amelyek azonban eltérő elbírálást, esetleg többletvédelmet nem élvezhetnek. A művészet (és az azonos elbírálást igénylő irodalom) védelme, mondanunk sem kell, rendkívüli súlyú érvekkel támasztható alá egy modern jogrendszerben; de ezzel együtt is, e védelem soha nem korlátlan. Az angol és az amerikai jogrendszer gazdag a művészet és az irodalom szabadságát érintő esetekben, ezeket a szerző nagy alapossággal dolgozza fel, hasonlóan a strasbourgi emberi jogi bíróság gyakorlatához és egyes kérdések tekintetében más európai országokéhoz; a kötet végére az olvasó megfogalmazhatja a maga válaszát a fent feltett kérdésre.

A kötet megvásárolható a kiadó honlapján.