Média és demokrácia
James Curran Média és demokrácia című műve médiakritikai szemléletű mű amely a média demokratikus működését, demokráciában betöltött szerepét különböző kontextusokban, az elméletet a gyakorlattal párosítva, komparatív módon vizsgálja meg, egymáshoz lazábban kapcsolódó, egye-egy szűk kérdéskörre fókuszáló, és azt precízen elemző tanulmányok formájában.
A könyv kiindulópontja, hogy szoros kapcsolat áll fenn a média szabadsága és a demokratikus nyilvánosság, valamint a demokratikus eljárások között. Ez a tértől és időtől függetlenül érvényes meglátás éppúgy érvényes a Magyarországhoz hasonlóan mintegy 26 évnyi tapasztalattal rendelkező fiatal demokráciákban, mint a Nagy-Britanniához hasonló évszázados demokráciák esetében (jóllehet az utóbbi sem rendelkezik olyan tiszteletre méltóan hosszú múlttal, mint néhányan gondolni szeretnék, hiszen pl. a brit lakosság többsége 1918-ig nem rendelkezett szavazójoggal).
Ez a könyv kísérletet tesz arra, hogy túllépjen a hagyományos alkotmányközpontú megközelítésen, amely szerint a demokratikus szabadságjogok (szavazójog, gyülekezési szabadság, törvény előtti egyenlőség, szólásszabadság) számára. alkotmányos védelmet kell biztosítani – ez valóban rendkívül fontos, azonban egyáltalán nem elégséges. Számos önkényuralmi rendszer rendelkezik kiváló alkotmánnyal.
A demokráciának kiterjedt nyilvánosságra is szüksége van. Szükség van olyan helyekre, ahol az eltérő érdekeket és értékeket képviselő csoportok hatékonyan szerveződhetnek, és erőteljesen kifejezhetik álláspontjukat és javasolt megoldásaikat. Szükség van ugyanakkor olyan közös helyekre is, ahol a társadalom tagjai összegyűlhetnek és diszkurzív keretek között megvitathatják az alternatívákat.”
Az e kötetben bemutatott érvek szerint az újságírás különböző (egyfelől valamely érdekek képviseletén, másfelől pedig az objektivitás eszméjén alapuló) fajtái különböző módokon járulnak hozzá a demokrácia működéséhez. Az érdekképviseletet végző média szilárdan, a közéletet felpezsdítő módon ad hangot a különutas érdekeknek, értékeknek és megoldásoknak. Az objektív újságírás és a pártatlanul moderált médiavita ezzel szemben biztosítja azt a deliberáción alapuló teret, ahol a társadalom tagjai összegyűlhetnek és értékelhetik az együttes fellépés lehetőségeit. Az érdekképviseletet végző újságírói tevékenység természetes helye a magánszféra és a civil társadalom; az objektivitásra törekvő újságírás helye pedig a közszolgálatot ellátó média.
A kötet megvásárolható a kiadó honlapján.