Meddig terjedhet a közszereplők tűréshatára?
Nemrég felröppent hír szerint Tom Cruise ötvenmillió dolláros (több mint tízmilliárd forintos) kártérítési pert indított rágalmazás miatt a Life & Style és az In Touch magazin kiadója, a Bauer Publishing Company ellen, mert az újságok gondatlan apának bélyegezték a színészt.
A közelmúltban elvált színészről az említett magazin azt állította, hogy lánya „Suri nehezen viseli, hogy édesapja elhagyta” („Suri In Tears, Abandoned by Her Dad”). A keresetet szerdán egy Los Angeles-i bíróságra benyújtó ügyvéd, Bert Fields szerint „a színész nem azért indított pert a kiadó ellen, mert szeret pereskedni, hanem azért, mert a lap állítása, hogy elhagyta volna gyermekét, egyszerűen »elvetemült hazugság«”. Fields hozzátette: „ha a színész a pert megnyeri, az összeget jótékony célra fordítja.” Tom Cruise és Katie Holmes színésznő idén nyáron váltak el. Közös gyermekük az édesanyjával maradt, de apja gyakran látogathatja. A színész szerint a lap szándékosan, rosszindulatúan állította, hogy elhagyta lányát és nem foglalkozik vele. Az üggyel kapcsolatban azt kell bizonyítani, hogy Cruise-t károk érték, és hogy a károkat e cikkekben foglalt állítások nyilvánosság felé közvetítése okozták.
Az USA összetett rágalmazási joga a közszereplői kör tekintetében a Sullivan-szabályt alkalmazza. Ennek értelmében a tudatos hazugság vagy a súlyos gondatlanság szükséges a felelősség megállapításához, a bizonyítás terhe pedig a kérelmezőn nyugszik. Az még kérdéses, hogy a színész tudja-e bizonyítani, hogy a lap rosszhiszeműen, tudatos hazugság útján állította, hogy lányát elhagyta és ezért ő szenved. Mindenesetre Cruise szerint az ügy precedensértékű lehet. Véleménye szerint egyik édesapa sem érdemli meg, hogy alaptalanul megalázzák a nyilvánosság előtt, és gyermekével való kapcsolatát rágalmazó állításokkal bélyegezzék meg. A cikk hírnevének szándékos csorbítására irányult.
Más oldalról a hollywoodi színész a közvélemény szerint ún. A-listás sztár, és mint ilyen bizonyos sértő állításokat köteles eltűrni. Túl azonban a megengedhetőség határain, már a hírességek sem kötelesek a rágalmazó, becsületsértő állításokat szó nélkül hagyni. Közszereplői mivoltuk a rágalmazási ügyekben is eltérő mérce alkalmazhatóságát teszi lehetővé, és bírálhatóságuk is tágabb keretek között mozoghat.
A közélet vitáinak szabadsága és a közéleti szereplők személyiségi jogainak védelme közötti egyensúlyt a különböző országok jogrendszere más módon találja meg. Az alapprobléma mindenhol az, hogy az eltérő, ámde fontos érdek (a közélet tisztasága, a közvélemény alakítása, a véleményalkotás szabadsága) összeütközésben áll az egyén, vagyis a közszereplő személyiségi jogainak védelmével.