Arról, hogy mi állt valójában az események hátterében, már kevesebb tudósítás szólt. A jelentés elvetése nyilván csak ürügy és eszköz volt Pontáék kezében, a távozó Stelian Tănase nyílt politikai befolyásról beszélt: részletesen elmondta, hogy Gabriel Oprea tábornok hányszor és milyen módon – újságírókon, párttagokon, ismerősökön keresztül, telefonon, munkahelyen, még lakásán is – próbálta rábírni arra, hogy a számára kínos plágiumügyről ne beszéljenek az állami tévécsatornán. Oprea nem reagált e vádakra, a megkeresésekre sem válaszolt, de Victor Ponta kormányfő kiállt volt tanára és helyettese mellett, és kijelentette, hogy a tévéigazgató hazudik, mégpedig nem először.

A választók és (tévénézők) pedig csak kapkodják a fejüket, hiszen a kormányfő az utóbbi időben szintén nem igazmondásáról híresült el, sokak szerint gátlástalanul hazudik még akkor is, ha egyáltalán nincs tétje és akkor is ha ezt többször sikerül nyilvánosan rábizonyítani. A volt tévéelnök-vezérigazgatót egyébként az egykori szövetséges, ma ellenzéki liberális párt javasolta, a leváltását azonban ők is simán megszavazták. Mintha nem lenne igazán fontos senkinek ma Romániában a sajtószabadság, vannak annál magasabb érdekek, nevezetesen – úgy tűnik – a politikai engedelmesség ilyen szempont. Akár még a pillanatnyilag ellenzékben lévők szemében is, hiszen mire is vezetne, ha elszabadulnának holmi független intézményvezetők és orgánumok…

Az RTV élére újonnan kinevezett utód, Irina Radu azt ígéri, hogy ő sem fog beavatkozni a műsorokba, túl sok módja nem lesz a bizonyításra, hiszen igen rövid időre szól a megbízatása. Általános vélemény szerint a sűrű vezetőcsere nem tesz jót az évek során egyre jobban eladósodott és egyre gyérebb nézettségű tévétársaságnak. Főként pedig az, hogy a legfontosabb hírközlő és műsorszóró csatorna  máig nem nyerte vissza szavahihetőségét, és sokak szemében még mindig a hatalom hivatalos szócsövének számít, éppen úgy, mint 1989 előtt. Bár névlegesen a parlament felügyelete alatt működik, valójában a kormányzó pártok által kinevezett vezérigazgatóktól nem a pártatlan tájékoztatást és közérdek tiszteletben tartását várják el elsősorban, hanem a feltétel nélküli lojális magatartást. Ezzel az ellenzéknek sincs különösebb gondja, a parlament jobbára azt kéri számon a köztelevíziótól, hogy miért nem tud takarékosabban, kevesebb pénzből működni, akár azon az áron, hogy a reklámbevételek növelése érdekében hanyagolja a közszolgálati tartalmakat és műsorpolitikájában inkább közeledjen a kereskedelmi televíziók kínálatához.

A fentiekhez sokban kapcsolódó korábbi hír, hogy Románia a 45-ről az 52. helyre csúszott vissza a Riporterek Határok Nélkül nevű szervezet sajtószabadság-rangsorán. Az ActiveWatch nevű bukaresti civil szervezet, nemrég közzétett, 2014-re vonatkozó jelentése szerint is politikai és titkosszolgálati befolyás nehezedik a romániai sajtóra, amelyet ráadásul a tulajdonosi szféra érdekeinek való kiszolgáltatottság is jellemez. A jelentés véleményét a lakosság is osztja, egy friss közvélemény-kutatás szerint a románok alig 20 százaléka véli úgy, hogy országukban szabad a sajtó, több mint ötven százalékuk állította ennek ellenkezőjét, míg a megkérdezettek egynegyede nem tudott véleményt nyilvánítani a kérdésben. „Tavaly minden eddiginél jobban látszott, hogy a sajtó propagandaeszközzé vált: a hírtévék nyílt pártosságához sokszor manipuláló, rágalmazó, a nemzeti és vallási érzékenységet sértő üzenetek társultak" – állapította meg az ActiveWatch. A sajtófigyelő szervezet felidézte, hogy „futószalagon" kerültek rács mögé 2014-ben olyan médiamágnások, akik a közvélemény és az igazságszolgáltatás befolyásolására, korrupt üzelmeik fedezésére használták a tulajdonukban lévő médiavállalkozásokat.

Sérült a kisebbségi média, így a magyar közösség által gyakorolható szólásszabadság is, egy év alatt mérhetően növekedett a dokumentált visszaélések és korlátozások száma.