Az internethasználat több vonatkozásban is megkerülhetetlen a határon túli magyarság médiafogyasztásával kapcsolatos folyamatok megismerése szempontjából, ez már előző kutatásaink  eredményeiből is kitűnik. Az internet nem csupán a beláthatatlanul szerteágazó konkrét tartalmak hozzáférhetősége tekintetében hozott forradalmi változást az információáramlás hagyományos formáihoz képest. Miután az utóbbiak – leginkább a televíziózás – elsősorban statikus, helyhez kötött médiafogyasztási formáknak számítanak, a világháló használata abból a szempontból is alapvető változást hozott – konkrétan a kommunikációs tér igen számottevő kitágulását –, hogy az új telekommunikációs technikáknak köszönhetően szinte bárhol hozzáférhető. Az ezzel kapcsolatos internetezési gyakorlat vizsgálatát is először illesztettük kutatási tematikáink közé. Szintén mostani kutatásunk során vizsgáltuk első ízben, hogy a televízió csatornák és rádióadók internetes felületei (online adásai, honlapjai) milyen mértékű látogatottságot élveznek a határon túli magyarság körében.

A 2011-es médiakutatásunk során bemutattuk, hogy az internet egy évtized alatt mekkora információs robbanásként hatott a határon túli magyar közösségek médiahasználatai gyakorlatára, melynek következtében alapjaiban strukturálta azt át. (lásd: Dobos Ferenc: Nemzeti identitás, asszimiláció és médiahasználat a határon túli magyarság körében, Médiatudományi Könyvár, 2., Budapest, 2012.) Noha a most vizsgált, mindössze szűk háromévnyi időszak alatt hasonló volumenű változások nem voltak várhatók, ezek mégis figyelemre méltó elmozdulásokat és tendenciákat tükröznek.

Az új adatsorok  azt mutatják, hogy az internet lefedettség szempontjából vezető két régióban, a Felvidéken és a Vajdaságban a világháló használata a korábban mért igen magas szinten maradt (79–74%). Erdélyben ugyan 2011-hez képest tekintélyes mértékben, közel 10 százalékponttal nőtt az internethez hozzáférők, vagyis az internethasználók aránya (61%), ám a kárpátaljai magyarok körében még ennél is lényegesen nagyobb arányban, 18 százalékponttal nőtt azok részaránya, akik rendelkeznek internet hozzáféréssel (70%). Ezek a mutatók összességében egyfajta kiegyenlítődési folyamatot jeleznek a régiók között, amely a növekvő, vagy magas fokon stabilizálódott világháló használat bizonyítéka. Ugyanakkor a világhálót nem használók részaránya három év alatt Erdélyben és a Vajdaságban megfeleződött, a Felvidéken és Kárpátalján pedig további közel tíz százalékban csökkent. Az internet tehát egyre inkább szerves részévé válik a határon túli magyarság döntő többsége médiahasználatának.

Jellemző az ún. kétgenerációs internetezési szokások változása is. Három évvel ezelőtt mindegyik régióra érvényes megállapításunk még az volt, hogy a családok gyermektagjai szüleiknél jelentősen több időt töltenek az internet előtt. Ekkor a felnőttek körében három régióban még nem, vagy alig érte el az 50 átlagpontot (Erdélyben a 40-et sem) az internetezés gyakorisága (csupán a Felvidéken volt ennél jelentősebb: 60 átlagpont), a gyerekek viszont már 55,2 és 71,8 átlagpontnyi intenzitással használták a világhálót. Új, idősoros adataink ezzel szemben azt mutatják, hogy a gyermekek internet használati intenzitása három régióban a korábbi magas szinten maradt (63–71 átlagpont), s csupán Kárpátalján nőtt tovább mintegy 15 átlagponttal. Ugyancsak az utóbbi régió esetében mondható el, hogy a szüleikhez képest nőtt a gyerekek világhálón való jelenléte (a 2011-es 11-ről 20 átlagponttal).

A többi régióban (Erdély, Felvidék, Vajdaság) azonban ezzel határozottan ellentétes tendenciát regisztráltunk. Eszerint a gyermekek – korábban kiugró arányúnak bizonyult – internethasználata ugyan se nem csökkent, se nem nőtt, tehát továbbra is többet neteznek a szüleiknél, ám már korántsem akkora előnnyel, mint 2011-ben. A változás fő oka, hogy amíg – mint utaltunk rá – a gyermekek internet használati gyakorisága a korábbi szinten marad, a szülőké mindegyik régióban megnőtt. A leginkább Erdélyben (15 átlagpont), a Vajdaságban (13 átlagpont), a Felvidéken (10 átlagpont). Kárpátalján kívül tehát nem várt arányban záródik be az olló a nemzedékek közötti világháló használat terén. Olyannyira, hogy a felvidékiek körében a szülők internetezési intenzitása már be is érte a gyermekeikét.

Mindez tehát azt mutatja, hogy az internet immár a határon túli magyar médiafogyasztásban is elfoglalta stratégiai pozícióját, a teljes népesség vonatkozásában.